Mérleget vontak a közegészségügyiek

Honlapján közölte 2019-es tevékenységeinek mérlegét a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, amelyből kiderülnek többek között a mortalitás legfőbb okai és az, hogy melyek a leggyakoribb betegségek. A csecsemőhalandóság jelentősen csökkent.

Az egészségügyi intézmények rendszerében a 2019-es esztendőben 175 családorvosi rendelőt jegyeztek, 98-at városi és 77-et vidéki környezetben, amelyek egyenként átlagosan kétezer lakost látnak el — derül ki a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) tavalyi mérlegéből. A családorvosi rendelők mellett 205 fogorvosi rendelő is működött Szatmárban, 175 városon és 30 vidéken, valamint 256 szakorvosi rendelő — 254 városi környezetben fejtett ki tevékenységet, kettő pedig falun. Laboratóriumokból 17-et tartott nyilván városon és egyet vidéken a DSP, de öt imagisztikai, radiológiai laboratórium is működött a megyében, valamint 38 fogtechnikusi laboratórium. Szatmár megyében 2019-ben 158 magánpatika működött, 83 városon és 75 vidéken. Az iskolákban mindössze 16 orvosi rendelő fejtett ki tevékenységet, ugyanakkor három járóbeteg-rendelő is működött — mindhárom az állami kórházak struktúrájához tartozik.

Éjszaka, hétvégenként és a hivatalos munkaszüneti napokon a háziorvosi ügyeletekhez is fordulhattak a lakosok, akárcsak idén: ezekből húsz működött tavaly, 11 városon és 9 vidéken.

Szatmár megyének három általános kórháza — Szatmárnémeti, Nagykároly és Avasfelsőfalu — és egy tüdőgyógyászati kórháza van, de működik két magánklinika is, egy nőgyógyászati, valamint egy mozgásszervi rehabilitációs és balneológiai intézmény.

Az említett intézmények 386 282 lakost hivatottak ellátni, a hivatalos adatok szerint ennyi lakosa volt 2019 nyarán Szatmár megyének. Ez egyébként folyamatos csökkenést mutat az előző évekhez képest, hiszen 2015-ben még 390 907, 2016-ban 390 639, 2017-ben 389 146, 2018-ban pedig 387 979 lakosa volt Szatmár megyének.

Halálozási okok és megbetegedések

2019-ben is a keringési rendszer betegségei voltak az elhalálozások legfőbb okai, százezer lakosra számítva 483,6 személy (az országos átlag 673,4) esetében ez volt a mortalitás fő oka, majd a rosszindulatú daganatos megbetegedések következnek, amelyek százezer lakosra vetítve 184,3 személyt (az országos átlag 232,9) érintettek, a harmadik legfőbb halálokot az emésztőrendszeri megbetegedések képezték, ezek 67,8 lakost (az országos átlag 69,8) érintettek százezerből.

Kedvezőbb számadatokat is találunk a szomorú halálozási arányok között, a csecsemőhalandóság ugyanis jelentősen csökkent Szatmár megyében az elmúlt években. Míg 2015-ben ezer újszülött közül 8,4 nem érte meg az egyéves kort, 2016-ban pedig 10,4, addig a számuk a DSP-jelentés szerint 2019-re 1,7-re csökkent.

Ami pedig a leggyakoribb betegségek előfordulását illeti: 2019-ben százezer lakosból 47,9 szenvedett tuberkulózisban, 255,5 pedig rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küszködött. Az emésztőszervi, keringési és diabéteszes megbetegedéseket illetően a tavalyi adataik még feldolgozás alatt állnak, de mint írják, 2018-ban a cukorbetegség százezer Szatmár megyei lakosból 2550,9 személyt érintett, a keringési rendszert illető betegségekben 3349,7 lakos, míg emésztőszervi betegségekben százezer szatmári közül 6394,9-en szenvedtek.

A közegészségügyiek összesítéséből az is kiderült, hogy 2018-hoz képest csökkent a tbc, a Lyme-kór, a vírusos hepatitisz és a kanyarós megbetegedések előfordulási aránya. Tuberkulózisban 100 ezer lakosból 53,1 szenvedett 2018-ban, ez tavaly 47,9-re csökkent, Lyme-kórral tavalyelőtt százezerből 0,6 lakos fertőződött meg, 2019-ben viszont nulla volt az index, a vírusos hepatitisz 2018-ban 29,4 személyt érintett százezerből, tavaly 3,37-et, a kórházon belüli fertőzések száma pedig a 2018-as, százezer lakosra számított 0,84 esetről 2019-re 0,58-ra csökkent.

Bumbuluţ Krisztina