Mesés pillanatok az interaktív napon

Az előző évek hagyományait követve hétfőn a Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítói a magyar népmese napja alkalmából számtalan érdekes programmal örvendeztették meg az iskola diákjait.

Hétfőn délelőtt ismét megrendezésre került a magyar népmese napja a szatmárnémeti Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Az iskola tanítói: Reich Annamária, Mihály Adél, Baranyai Zsuzsa, Sebő Noémi, Mihálka Tünde, Hiri Brigitta, Kovács Andrea, Pándi Katalin, Lovas Tünde, Török Enikő, valamint Rus Annamária magyartanárnő lelkesen szervezték a gyerekek által már nagyon várt interaktív mesenapot.

A szervezés fő szempontja az volt, hogy minden kicsi népmesekedvelő találjon kedvére valót a programok között. A mesehősöknek öltözött kisdiákok kíváncsi közönségként figyelték az V. B osztályosok műsorát, akik előadták A bugyuta ember című népmesét.

Izgalmas, várakozással teli időszak előzte meg a hétfői napot, hisz szorgos kezek munkájával az elmúlt héten a gyerekek megtöltötték a Mesekapszulát, amelybe kedvenc mesehőseik, mesejelenetek, a negyedikes diákok által írt mesék kerültek. Benedek Elek 160. születésnapja alkalmából az alsó tagozatos diákok és tanítóik időkapszulát ültettek el Mesefájuk tövébe. Az időkapszula segítségével üzennek jövőbeli önmaguknak vagy utódaiknak.

A tároló elásását követően elhelyezték az időkapszula helyét jelölő táblát. A rendezvény népi játékokkal folytatódott, majd minden csapat a saját osztálytermében töltötte a mesés napot: volt, aki színészi gúnyát öltött, és vándorszínésznek állt, mások könyvbemutatót, meseajánlót tartottak, fakanálbábot vagy könyvjelzőt készítettek. Az ízletes sajtos, tepertős, mézes pogácsák pillanatok alatt elfogytak.

Benedek Elek tiszteletére mesék is szövődtek, melyek az iskolaújságban lesznek olvashatók. A negyedikesek az előkészítősök segítségére siettek a mesebeli próbák teljesítésében, bátorságukról és talpraesettségükről téve tanúbizonyságot. Az elsősök megmentették a királykisasszonyt a sárkány fogságából.

Nagy népszerűségnek örvendett a mesetotó, az ügyességi próbák és a drámajáték is. Természetesen a mesemondás és -hallgatás sem maradhatott el, emlékezve arra, hogy: „A mesét csöndben kell hallgatni. Áhítattal, mert a mese a királyoknál is hatalmasabb.” Kányádi Sándor