Mezőgazdászok gondja — aratás előtt

Elkezdődött az aratás, a gazdák legtöbbje jó termésre számít. Lesz minőségi kenyérbúza és szemes takarmány az idén. Nyitott azonban a kérdés, hogy lesznek–e felvásárlók, lesznek–e megfelelő árak

Sok helyen nagy károkat okozott a kalászosokban a tavaly őszi vetés utáni szárazság, amikor a magvak nedvesség hiányában ritkán vagy egyáltalán nem tudtak kikelni, de az idei, késő tavaszi fagyok, illetve az utánuk következett szeszélyes időjárás is sokat rontott a terméskilátásokon. Balogh Pál mezőgazdasági mérnök szerint mindenki azt gondolta, hogy a télen lehullott ötven centis hó, illetve tavasszal a földbe került csapadék nagy mennyiségű nedvességet jelent. Ez viszont nem igaz, mert tavasszal a földben nagy volt a csapadékhiány, ugyanis az ötven centis hó csupán ötven milliméter csapadékot jelent, de az utólag esett esővel együtt sem érte el a száz millimétert.

Változó termés

A búza nem igazán szenvedett csapadékhiányt — állítja Nagy Miklós gazda, aki hét hektár őszi búzát vetett. A búzának és az árpának fel van szakadva a gyökere, annak az eső már nem használ. Talán a sűrűségen lehetett volna még javítani. A búzatermés jónak ígérkezik, már csak a minőségi mutatóknak kell megfelelni. Ha a felvásárlási árak megfelelők lesznek, kompenzálni fogják a mennyiségi kiesést. Az idei termés számomra rosszul indult — szólt hozzá Király Sándor — , hiszen a búza fejlődésében az őszi bokrosodás elmaradt, az ugyancsak ősszel vetett repcét tavasszal ki kellett tárcsázni. A tavasz már jobban indult, mivel a hektáronként elvetni javasolt vetőmagmennyiségnél többet vetettem. A búzából javasolt kétszáz kiló helyett kétszázötvenet vetettem hektáronként, így tudtam elérni az optimális sűrűséget. Ha viszont ilyen sűrűség mellett megtörtént volna az őszi bokrosodás, több műtrágya adagolásával a talaj ebben az esetben is fel tudta volna nevelni a nagyobb mennyiségű búzát. A kalászosokat a szokásos időpontnál kissé később vetettem — magyarázza Dan Burlacu —, amivel szerinte jobban jártam. Ugyanúgy tettem tavasszal a napraforgó, illetve a kukorica vetésével is, amelyeket a fagyok után vetettem el. A fiatal gazda szerint a betakarítást július végén, augusztus elején lehet majd elkezdeni. A májusban érkezett esők jóvoltából a tavalyihoz viszonyítva a kukorica is nagyon ígéretes, kötéskor azonban mindenképp kellene rá az eső.

Sokat segített a kövér május

Az őszi vetések elég rosszul keltek ki, később azonban olyan kedvező volt az időjárás, hogy a vetések utolérték magukat. Az idősek ezt úgy nevezik: „a kövér május” nagyon sokat segített, ezért most szépek a kalászos táblái, ilyen jó termés már régen ígérkezett, Mezei Gyula hektáronként negyven-negyvenöt mázsa bőséges termésre számít. A mostani hőségben a gabona szemlátomást érik, a gyökere megszakadt, ezért az árpa aratását ezekben a napokban el lehet kezdeni. Az esős májusnak köszönhetően, a kapásnövények is szépen fejlődtek, a csapadék is elegendő volt. Most már csak a jégesőtől féltik sokan a termést, mivel a gazdák általában nem kötnek a termésre biztosítást.

Bizakodás

Amint körképünkből is kiderül, az ősszel rosszul indult vetések a tavaszi esőzések következtében feljavultak, jó közepes termést ígérnek, ami bizakodással tölti el a gazdálkodókat. A tavalyihoz hasonlóan jó mezőgazdasági évünk lesz az idén is. A nedvesség többlet az árpa-, sörárpa- és búzatermést, nem befolyásolja döntő módon. A kalászok tíz-húsz százalékát betegségek támadták meg, jelentkezett a penész. Ahol a gazdák nem végeztek megelőző kezelést, utólag már nem érdemes, mert az utókezelés nagyon sokba kerül. A többlet nedvesség egyrészt segít, másrészt károsít, a mezőgazdaságban a túl sok eső is gondokat okozhat. Egy héten belül elkezdődik az árpa és a sörárpa aratása, a termés hasonló lesz, mint tavaly, rosszabb semmiképpen sem. Jó árakra számítunk, a sörárpát a sörgyárak felvásárolják, az árpát takarmány készítésére használják. Balogh Pál mérnök arra figyelmezteti a gazdákat, hogy, aki csak teheti, raktározza a termést, mert a viszonteladók most alacsony árakat ígérnek, ha nekik adják el a termést, a viszonteladóké lesz a haszon, a gazdák és a fogyasztók is rosszul járnak. A jó gabonatermés hatására olcsóbb lehetne a kenyér. A többlet gabonatermést remélhetőleg sikerül exportálni. A belföldi szükséglet biztosítva van egy évre, de megvan a lehetőség a gabonaexportra is. Reméljük, hogy nyugodt aratási időszakunk lesz, szélsőséges légköri jelenségek nélkül, amelyek tönkretehetik a termést, fogalmazott a szakember.

Elek György