Mi a reformáció, kik a reformátusok?
Utoljára módositva: 2017-05-19 08:54:18

 

A Reformátusok Baráti Köre szerdán a Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatalában tanácskozott, ahol a résztvevők a reformációról és a reformátusságról fogalmazták meg gondolataikat.

 

Tanácskozott a Reformátusok Baráti Köre szerda este

A Reformátusok Baráti Köre szerdai ülésén Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese hangsúlyozta: úgy akarják alakítani a tagságot, hogy abban a társadalom minden rétegéből legyenek képviselők. Kis József lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző Mózes I. könyvének 1. része 31. versével indított: „És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó”. A találkozók célja, hogy a résztvevők szabadon fogalmazzák meg gondolataikat a református gondolkodásról és a református identitásról. Beszéltek arról is, mire jó az, hogy van református örökség és református gondolkodás. Ha visszatérünk a kálvini gondolkodáshoz és az akkori genfi állapothoz, akkor megállapítjuk, hogy van Kálvin előtti és Kálvin utáni látásmód. Kálvin nagyon katonásan és szigorú szabályok szerint vezette Genfet. Fontos volt számára a munka, a hit, a becsület, hogy felépüljön a normális élet.

Nagy Erika sárközújlaki lelkipásztor szerint nagyon fontos, hogy a lelkészek hitelesek legyenek. Szó esett arról is, hogy a Szatmárnémeti Református Gimnázium nem különbözik más iskoláktól, azaz a diákok nem élnek igazi református hitben. Kereskényi Sándor úgy vélte, hogy az idegenség és az otthontalanság érzése uralja a ma emberét, amit nem könnyű áthidalni. Ma már egy lelkész, egy tanár, egy nevelő nagyon sokféle kell legyen, sok minden kell ahhoz, hogy megváltozzunk és megváltoztassuk egymást. A templomlátogató ma külső szemlélője az igehirdetésnek. A világon minden tönkre van téve, nem látunk célokat, mindenhol nagy a bizonytalanság. Tóth Géza építészmérnök lelkészcsaládból származik, náluk a családban nagy hangsúlyt helyeztek az értékrendre. Megvoltak a szabályok, amelyeket mindenkinek be kellett tartani, ezáltal a későbbiekben mindig sikerült az otthon tanult értékrend szerint élni.

Dr. Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok arról beszélt, hogyan változik az ember teste és lelke. A legjobban a lélek változik. Az emberek nagy részében egy téves istenkép él, a gyermekben viszont olyan istenkép alakul ki, amilyet megtanítanak neki.

Giczei Tünde, az egyházmegye jogásza a válásokról szólt. A mai jogszabályok nagyon megkönnyítik a válásokat, ami nem biztos, hogy jó, hiszen túl sok a meggondolatlan házasság és túl sok a meggondolatlan válás. Még mindig kevesen értik meg, hogy egy válással tönkreteszik a gyerek jövőjét.

Elek György újságíró arról beszélt, hogy a reformáció 500. évében fel kellene ismerni, hogy szükség van az állandó megújulásra és az újrakezdésre. A reformátusság egy életmód, egy olyan életforma, melyben az ember mindig képes alkalmazkodni az adott helyzetekhez. A református ember számára nagyon fontos a család, a családért bármikor képes kompromisszumokat kötni. A válásokkal kapcsolatosan elmondta: ma már nincs szerelem, a fiatalok nem szerelmesek, hanem együtt járnak, gyorsan szakítanak, és csalódás nélkül képesek egy másikkal járni. Ilyen alapon a házasság nem érzelmi alapokon jön létre, hanem valamilyen érdekből.

Zárszóként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a reformáció a mindennapok együttélési kultúrája és megnyilatkozása.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. május 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 20 dkg étcsokoládé, 2 ek. holland kakaópor, 10 dkg vaj (+ a tepsihez), 4 db tojás, 15 dkg ...