Milliárdos támogatás Erdélynek

Külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek támogatását jelentették be, illetve az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló megállapodást írtak Tusványoson.

Külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek támogatásáról döntött keddi ülésén a magyar kormány több mint kétmilliárd forint értékben — jelentette be a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rögtönzött sajtótájékoztatón csütörtökön Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Az erdélyi beruházásokra 1,4 milliárd forintos összeg áll rendelkezésre, Felvidéken pedig a Martosi tábor fejlesztését szolgáló kulturális projektet 50 millió forinttal támogatja a kormány — részletezte az államtitkár.

Ugyanakkor csütörtökön Potápi Árpád János, Czomba Sándor, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, Román István, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló megállapodást írtak – adta hírül a Transindex. Ebben azt rögzítették, hogy az RMPSZ elkészíti az erdélyi magyar szakképzés hosszú távú fejlesztésének koncepcióját, valamint az azt megvalósítandó rövid távú cselekvési tervet Erdély viszonylatában.

Czomba Sándor kiemelte: az idei forrás háromszorosa a korábbinak és alapvetően célzottan szeretnék szétosztani. Román István hozzátette: a nyár végére már 64 intézményből álló agráriskola–hálózatot működtet majd a földművelésügyi tárca.

A 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem első napján, szerdán egyébként a magyar nyelvű felsőoktatásról, az Európát és Magyarországot érő migrációs hullámról és a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseiről tartottak pódiumbeszélgetéseket.

Az Erasmus programról

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus program beindítását jelentette be a felsőoktatásról szóló vitán. A miniszter elmondta, hogy a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munkacímű program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát.

A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra. Balog Zoltán azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban — ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés — minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven.

Többen vándoroltak be

Az Európát érő migrációs hullámról szóló pódiumbeszélgetésen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára jelentette ki, hogy Magyarországra 2015-ben több illegális bevándorló érkezett, mint a mediterrán térségbe. Az államtitkár szerint a szerb–magyar határon építendő kerítés csak a kényszerhelyzetet próbálja orvosolni, de az EU-nak kell megoldást találnia a migráció kérdésére.

Az államtitkár szerint abból fakadnak a gondok, hogy Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül vezető balkáni útvonalon Magyarországon regisztrálják először a migránsokat, holott ezt az első érintett EU–tagállamban, Görögországban kellene megtenni. Azt is megjegyezte, Magyarország jelenleg tranzitország, az érkezők tovább vándorolnak, de ez csak addig igaz, amíg a nyugat–európai országok nem fordítják vissza őket.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy nehéz megmagyarázni a kerítést és a magyar menekültügyi retorikát, amikor az év igéje, hogy „fogadjátok be egymást”. Hozzátette: az államnak az a felelőssége, hogy ne tegye kockára a társadalom teherbíró képességét és az egyháznak is a közösséget kell védenie.

Szöveg és fotó: MTI