Minden út Rómába vezet

A Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület (SZAFKE) tagjai szeptember 16–20. között részt vettek az Európa a Polgárokért Program városok hálózata projekt első műhelymunkájában, amelynek a csodás olasz főváros, Róma adott otthont.

A kétéves projektben szatmárnémeti mellett további hét európai város fiataljai térképezik fel az őket érintő és fenyegető társadalmi problémákat. A párbeszédeket követően ezekre az általános és városspecifikus problémákra megoldásokat is keresnek, esetleg ötletet merítenek egymástól, hiszen a projekt célja a megoldásokban és ezek kivitelezésében rejlik.

„A projekt által igyekszünk minél több szatmári fiatalt aktív társadalmi szerepvállalásra buzdítani, hiszen csakis az általuk valósan megítélt problémákat tudjuk megvitatni, majd a párbeszédek kapcsán közösen velük, a meglátásaik, javaslataik segítségével tudunk reális megoldást találni” — fejtette ki Őri-Pákay Franciska, a SZAFKE alelnöke.

A római műhelymunkán a projektben részt vevő városok a ki- és bevándorlás kérdéskörével foglalkoztak, ugyanis mind a politikai, mind pedig a gazdasági vándorlások nagy befolyással vannak nem csak a fiatalok, de az egész európai társadalom életére. A workshopok és előadások kiváló lehetőséget biztosítottak, hogy közelebbről találkozzanak egymás problémáival, ugyanakkor előtérbe kerültek az eddig bevetett megoldások, amelyek segítségével igyekeznek befolyásolni a ki- és bevándorlási folyamatokat.

Európát egy hatalmas házhoz, államait a ház szobáihoz, míg a határokat ajtókhoz lehet a legjobban hasonlítani. Az egyes szobák között nyitott és zárt ajtók egyaránt találhatók. A nyitott, úgynevezett EU-s ajtókon pedig a szabályozásoknak köszönhetően szabad a be- és kijárás. Nyilvánvaló, hogy ha egy szegényesebben felszerelt szobából kinyílik az ajtó, az ott levők egy gazdagabban felszerelt szobára vágynak. Ez történik Romániában is, hiszen 2007 óta, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően közel 4 millió ember hagyta el az országot — ideiglenesen és véglegesen — jobb megélhetést keresve. Ők tehát a gazdasági kivándorlók, befogadói szemszögből pedig gazdasági bevándorlóknak számítanak. A bevándorlást tekintve Románia jellemzően nem számít célországnak.

„Itthonról nézve érthető ugyan, viszont annál inkább aggasztó a fiatalok kivándorlásának aránya, hiszen a 18–35 év közöttiek valamivel több mint egyharmada külföldön vállal munkát. Legtöbben a jobb gazdasági feltételek, valamint a stabilabb anyagi megélhetés miatt vállalnak külföldön munkát. Ezen fiatalok egy részének tervében van a hazaköltözés, miután sikerül megteremteniük az anyagi biztonságot, illetve elég pénzt gyűjtenek, hogy itthon vállalkozásba kezdve kamatoztassák a külföldön megszerzett tőkét. Ez a szerencsésebb példa, viszont vannak olyanok, akik a kivándorlás mellett döntenek, és végleg letelepednek az általuk választott nyugati országban” — magyarázta a fiatalokat érintő legaktuálisabb problémát Szénás Szabolcs, a projektben aktívan részt vevő szatmári fiatal.

A jelenleg Európát nagyban befolyásoló, politikai menekülteknek számító közel-keleti migrációs hullám aktív érintettségéből is kimarad Románia (értsd: nem tranzit- vagy célország). A munkamegbeszélés alapján e helyzet aggályai leginkább a humanitarizmus hiánya, valamint a személyes és társadalmi biztonságérzet megtartása köré sorakoztathatók fel. Többek szerint aggasztó az az embertelen fogadtatás és bánásmód, amiben részesítik a hazátlan, földönfutóvá vált menekülteket, ugyanakkor az is aggasztó, hogy az Iszlám Állam terjeszkedésével az európai értékek mellett az állampolgárok személyes biztonsága is veszélyeztetve van. Több állam számára az EU-n belüli munkaerő-vándorlás is problémát jelent, így jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan birkózzanak meg a külső migrációval, a menekültek számára hogyan biztosítsanak munkahelyet, illetve társadalmi integrációjukat milyen módon segítsék.

A workshopok és előadások során felsorakoztatott esetekből és ezek orvoslására alkalmazott jó és rossz megoldásokból is remekül kirajzolódott Európa heterogén összetétele. Ami egyes helyen erény, az másik helyen hiány, az erények megnyilvánulása pedig valamilyen szinten a migrációs folyamatoknak is köszönhető.

A szakmai programok mellett a fiataloknak lehetőségük nyílt megcsodálni Róma szépségeit, belekóstolni pezsgő mediterrán életébe, és megízlelni a helyi gasztronómia fogásait is. A projekt további három állomásán a kisebbségi kérdések, az aktivitás-inaktivitás, valamint a kultúrafogyasztás és a szociális terek használata került reflektorfénybe.

Szénás Szabolcs