×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Mindig van ellenzője a schengeni Romániának

2019.01.09 - 15:19
Megosztás:
Mindig van ellenzője a schengeni Romániának

Az új év új feladatokkal köszönt be az Európai Unió intézményeiben is, Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőt kérdeztük arról, számíthatunk-e schengeni csatlakozásra, mi történik 2019-ben a Sargentini-jelentéssel, és mi lesz az EU-jelenlét legnagyobb tétje 2019-ben.

— Képviselő úr! Előnyükre tudják-e a fordítani az erdélyi magyarok és az erdélyi magyar pártok azt, hogy ebben az évben Románia az Unió soros elnöke?

— Az Európai Unió Tanácsának elnöksége fontos szerepkör, amelynek során az adott tagállam a tanács napirendjére és a tagállamok álláspontjának közelítésére lehet nagy hatással. Ebben az időszakban a soros elnöknek háttérbe kell vonulnia, ami a saját érdekeinek képviseletét illeti, és ezt az időszakot az általános európai érdek képviseletére kell fordítania. Ha jól végzi a dolgát, az megnövelheti a presztízsét az elkövetkező években, továbbá ebben a fél évben megnövekszik az adott országra irányuló nemzetközi médiafigyelem is. Ez utóbbi fejleményt használhatja ki az erdélyi magyarság, bár fontos tudni, hogy az elnökség levezénylésében az RMDSZ semmilyen formában nem vesz részt, az a román kormány kizárólagos felelőssége.

— Mi fog történni a Minority Safe Packkel 2019-ben?

— Az MSPI egy európai polgári kezdeményezés, amelynek sikerült összegyűjtenie a minimálisan szükséges egymillió aláírást, sőt, felül is múlta ezt a célszámot. A következő lépés, hogy a kezdeményezést hivatalosan be kell nyújtani az Európai Bizottságnak, amelynek ezután három hónapja van arra, hogy valamilyen lépést tegyen: vagy jogszabály-kezdeményezéseket indítson a kért pontokban, vagy indoklás mellett megtagadja azt. Az idei évben novemberben áll fel az új Európai Bizottság, amely reményeink szerint nagyobb nyitottsággal kezeli majd a kérdést, mint a Juncker-bizottság.

— Mi várható, mi fog történni a Sargentini-jelentés tavalyi elfogadása nyomán 2019-ben?

— Azt is mondhatnám, hogy gyakorlatilag semmi lényeges. Az Európai Tanácsban napirenden van a kérdés, de eddig csak formális megbeszélések zajlottak, a magyar kormány szeretné ebben a testületben is tételesen cáfolni a jelentés megállapításait. Amennyiben a tagállamok erre nyitottak, akkor sor kerülhet rá, de egyelőre semmiféle szavazás nem várható, még csak a konzultációs szakaszban jár az eljárás.

— Az ENSZ migrációs csomagja következtében mi lesz a migrációs helyzet 2019-ben Európában?

— Várhatóan folytatódik a migrációs nyomás a déli tagállamokon, s ha valami előre nem látható változás nem áll be, akkor ez a nyomás állandósul vagy fokozódhat is. Véleményem szerint közös uniós migrációs politika nem fog létrejönni, mivel a tagállamok érdekei különböznek, és amennyiben egyes tagállamok továbbra is erőltetik a kötelező elosztást, akkor nem lehetséges a konszenzus.

— A schengeni övezet része lesz-e végre Románia 2019-ben?

— Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy csatlakozik-e Románia a schengeni övezethez idén, akkor a válaszom az, hogy valószínűleg nem. Az ország már 6–7 éve készen áll az Európai Bizottság véleménye szerint a csatlakozásra, de a belügyminiszterek tanácsa, azaz a tagállamok egyelőre nem tudtak egyhangú döntésre jutni az ügyben. Mindig akad néhány tagállam, amely ellenzi a csatlakozást, ehhez pedig egyhangú döntés kellene, tehát itt leblokkolt a folyamat. Egyesek a Románia igazságügyi rendszerének monitorizálásával foglalkozó úgynevezett MCV-jelentések következtetéseivel kötötték össze a csatlakozásról szóló döntésüket, ezekben pedig várhatóan továbbra is elmarasztaló megállapítások lesznek olvashatók.

— 2019-ben európai parlamenti választások lesznek. Hányan képviselhetik az erdélyi magyarokat az EP-ben a májusi választásokat követően?

— Amennyiben a magyar és román választók részvételi aránya nagyrészt megegyezik, akkor várhatóan az RMDSZ EP-listájának első két helyén induló jelölt jut be az Európai Parlamentbe. Ha a magyar választók lényegesen többen vesznek részt a választáson, mint a románok, akkor lehetséges a harmadik mandátum. De ha a románok mozgósítanak jobban, akkor az 5 százalékos küszöb miatt akár az is elképzelhető, hogy senki sem jut be az Európai Parlamentbe az erdélyi magyarok képviseletében. Ezért nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok is minél nagyobb létszámban vegyenek részt a májusi választásokon.

— Ön már jelezte, hogy az elmúlt évek alatt gyűjtött tapasztalatára alapozva folytatná közösségünk érdekképviseletét az Európai Parlamentben. Mi lehet az erdélyi magyarok számára az európai jelenlét legnagyobb tétje 2019-ben?

— Tizenegy éve dolgozom az Európai Parlamentben, ez idő alatt főként kisebbségvédelmi, emberi jogi, munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkoztam. Ma azt mondhatom, hogy az évek alatt sikerült partnereket gyűjtenünk és elérnünk azt, hogy most már velünk együtt egyre többen mondják: szükség van egy uniós keretszabályozásra a kisebbségek védelme érdekében. Nagy támogatottsággal, ősszel fogadtunk el egy erre vonatkozó európai parlamenti jelentést, amelynek kidolgozásában magam is részt vettem. Ebben felszólítjuk a bizottságot, hogy lépjen a kisebbségek védelme érdekében, és indítson el egy jogszabály-kezdeményezést. Számunkra tehát a legnagyobb tét továbbra is az, hogy lesz-e, aki kiáll az őshonos kisebbségek és köztük az erdélyi magyarok érdekeiért Brüsszelben és Strasbourgban. Románia nemzetközi porondon továbbra is kitartóan állítja: megnyugtatóan rendezte a kisebbségi kérdést. Mi azért vagyunk ott, hogy olyan jogszabályokat fogadjunk el, amelyek a kisebbségek szempontjait is figyelembe veszik. Ugyanakkor az a dolgunk, hogy felszólaljunk, és amikor lehetőségünk van rá, mindig elmondjuk: a gyakorlatban egyáltalán nem működnek a papíron létező jogok, sőt, számos esetben visszarendeződés is tapasztalható. Ebben a folyamatosan változó, jelenleg túlzottan zavaros Európában úgy gondolom, hogy tapasztalatra, állandóságra és folytonosságra van szükség. Európának ugyanakkor vissza kell találnia a keresztény értékrendhez, ebben pedig mi, erdélyi magyarok is segíthetjük. Továbbra is olyan politikusokat küldhetünk Európába, akik számára fontos a keresztény értékrend és a keresztény politizálás.

 

Princz Csaba