Miniszterelnökből államfő?

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy hazánk következő elnöke legyen — derül ki az Adevărul hírportálon tegnap közzétett friss felmérésből.

A jobboldalon két lehetséges jelölt, Klaus Johannis nagyszebeni polgármester és Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök reménykedhet abban, hogy legyőzheti Pontát a második fordulóban. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet a novemberi elnökválasztás lehetséges jelöltjeinek támogatottságáról készített átfogó felmérést, arra alapozva, hogy a 40 százalékos támogatottságú, kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Victor Pontát indítja. Az elemzés rámutat, hogy a magát jobboldaliként meghatározó, februárban ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nagyobb esélye van legyőzni Pontát, ha nem a pártelnök Crin Antonescut, hanem helyettesét, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert indítja az elnökválasztáson. Ha Ponta és Johannis kerülne be a második fordulóba, úgy Johannis most a voksok 48,3 százalékával maradna alul Pontával szemben, míg Antonescu eredménye alig haladná meg a 41 százalékot. A jobboldal második legnépszerűbb jelöltje Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök, akinek a pártja, a Polgári Erő (FC) sikerként könyvelheti el, ha az európai parlamenti választáson átlépi az ötszázalékos küszöböt. Ha Ungureanu jutna be a második fordulóba, akkor a voksok 43,4 százalékát szerezhetné meg Pontával szemben az INSCOP felmérése szerint. A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL), illetve a neki hátat fordító Traian Băsescu államfő védnökségével létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) egyetlen tisztségviselőjére adott voksok aránya sem haladná meg a 35 százalékot az elnökválasztáson a jelenlegi erőviszonyok szerint. Victor Pontának minimális esélye van arra, hogy már az első fordulóban elnökké válasszák, ugyanis ahhoz nem az urnákhoz járuló, hanem a választási névjegyzékben szereplő összes választó több mint felének voksára van szükség. Az egymással rivalizáló jobboldali pártok egyelőre nem sok hajlandóságot mutattak arra, hogy közös jelöltet állítsanak az elnökválasztáson. Traian Băsescu államfő szerint kizárt, hogy a jobboldali választók a második fordulóban automatikusan felsorakozzanak a versenyben maradt jobboldali jelölt mögé, ezért azt sürgette, hogy az európai parlamenti voksolás után kössenek választási szövetséget. Traian Băsescunak az év végén jár le a második elnöki megbízatása, így nem indulhat újabb mandátumért. Az alkotmány gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek, kit bíz meg kormányalakítással, továbbá a bíráktól és ügyészektől kezdve a titkosszolgálati vezetőkig számos tisztségviselőt az elnök nevez ki.