Minőséget alkotni Szatmáron is lehet

A postModern Távlatok Művelődési Műhely hétfő esti rendezvényének keretében mutatták be Jánk Károly Öreg árnyék című verseskötetét. A versek méltatása után kötetlen beszélgetésre került sor.

Az alkotó munkásságát Elek György költő, Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő és Végh Balázs Béla irodalomtörténész méltatták. Elek György költészetének jellegzetesen szatmári vonásait, Gál Gyöngyi széles körű tájékozottságát és pedagógiai vénáját, Végh Balázs Béla a mai magyar irodalom számunkra elfoglalt helyének fontosságát emelte ki. A kötet néhány motívumát Kereskényi Sándor értelmezte. Rámutatott, hogy a versnek különös feszültséget kölcsönöz a hit és reménytelenség különös kettőssége. Az elhangzottakat Zoltán Ildikó, a Hám János Római Katolikus Líceum diákjának versolvasásai színesítették. Elek György a peremvidék csendövezetében élő és alkotó költő nehézségeiről és hátrányos helyzetéről beszélt. Jánk egy korábban adott interjújából idézett, amikor azon tűnődött, hogy a gyors információáramlások, a fura ideológiák világában számtalan kérdés merül fel az új dolgokat illetően. Az egyre mesterségesebb, a gyorsulás és a sebesség jegyében zajló világban, ami radikálisan befolyásolja a hagyományos tér–idő viszonyait, az ember jó úton halad afelé, hogy puszta kellékké váljon egy maga teremtette kaotikus és művi labirintusban. Ahhoz, hogy ezt a labirintust elkerüljük, szükség van a Jánk-féle látásmódra és a lelki-szellemi élet megtisztulására. A költő sok kérdést kapott. Az érdeklődők elsősorban szatmáriságának előnyeire és hátrányaira, ars poeticájának kötődéseire, pedagógusi példájára kérdeztek rá. Jánk Károly hangsúlyozta: minőséget alkotni Szatmárnémetiben is lehet, jóval nehezebb ebben a közegben minőséginek nevezhető életet élni. Ő meg mindkettőre törekszik, és ehhez sok segítséget kap családjától, barátaitól, munkatársaitól. Számára Szatmár lenne mindennél fontosabb, a szatmáriság költészetének éltető gyökere. A vita végén a helyi kulturális élet néhány jellegzetes problémája került előtérbe. Elhangzott, szükség van hiteles szellemi életre, céltudatosan felelősséget vállaló értelmiségre. A találkozó végén a szerző dedikálta kötetét.