Módosul a vadásztörvény: az állam fizeti a vadkárt
Január 10-én lépett hatályba a 407-es számú vadásztörvény módosított és kiegészített változata, ami a vadkárok megtérítését szabályozza. Stefan Ressler ügyvéddel a jogszabályt értelmeztük, Balogh Sándor erdészmérnökkel annak alkalmazásáról beszéltünk.
Évek óta problémát jelent a gazdák számára a vadkárok megelőzése. A 2016-ban megjelent törvény valamilyen módon szabályozta a gazdák veszteségének a kárpótlását. Stefan Ressler ügyvéd, aki maga is vadász, elmondta, hogy a módosított jogszabály értelmében két csoportra osztották a vadakat. Az első csoportban sorolják fel a vadászható, védettséget nem élvező állatokat, melyekre lehet kilövési engedélyt kérni. Ilyen a vaddisznó, az őz, a nyúl, a róka, a görény, a varjú, a vadliba stb. A második csoportban találhatók a védett fajok: a medve, a farkas, a hiúz, a vadmacska stb. A törvény 13. cikkelye az első mellékletben szereplő vadak által okozott károk megtérítésére vonatkozik. Eszerint az első mellékletben nevesített fajok által vadászterületeken és belterületeken okozott károkat a vadásztársaságnak kell megtérítenie. Kivétel, ha a vadásztársaság teljesítette a kilövési kvótát, eleget tett a vadak kiegészítő etetését, itatását illető kötelezettségének, a gazda kérésére legalább három alkalommal űzte el a vadakat a mezőgazdasági területéről, és a tulajdonos december 15-ig nem takarította be a kultúráját. Ha valaki például a kukoricát nem szedi le december 15-ig, vadkár esetén azért nem adnak kárpótlást. A kárfelvételt, a felelősségek megállapítását bizottság végzi a kárbejelentést követő legtöbb 72 órán belül. A bejelentést annál a polgármesteri hivatalnál kell megtenni, melyhez a kárt szenvedett terület tartozik. A törvény szerint a kár kifizetése a kármegtérítési döntés kiközlését (ezt a bejelentés utáni tíz napon belül kell meghozni) követő 30 napon belül kell hogy megtörténjen. Ressler kiemelte: a 13-as cikkely 4-es bekezdése világossá teszi, hogy a tulajdonosok nem kell biztosítsák a földtulajdon őrzését, és nem kell tegyenek semmilyen lépést az állatok elriasztására. Ez egy normális dolog, hiszen a tulajdonjogot a román alkotmány védi. Ami érdekes, hogy továbbra is ott maradt a törvényben, hogy 72 órán belül kell jelenteni a vadkárokat. Ez arra kötelez minden tulajdonost, hogy háromnaponként ellenőrizze, történt-e kár a földjén. Ez kivitelezhető akkor, ha valaki tíz hektár alatti területen gazdálkodik, több száz hektáros területek esetén azonban lehetetlen. A vadászati törvényben továbbra is ki van adva a vadászati jog magán-vadászegyesületeknek. A vadásztörvényben szerepel, hogy a vadászegyesületek a vadgazdálkodást a saját felelősségükre és a kockázati lehetőségekkel együtt veszik át. A törvény értelmében a vadkárt a román állam kell hogy kifizesse. Ressler szerint ez valahol nem helyes, mert ha valaki átveszi a terület használati jogát, hogy azon vadgazdálkodást végezzen, akkor a kockázati lehetőségeket is át kell vennie.
Balogh Sándor erdészmérnök, a Szatmári Erdők Egyesület vezetője úgy véli, hogy nagyon sok problémát fog okozni a törvénymódosítás. Jó benne az, hogy a kárt a minisztérium téríti meg. Ez viszont nem lesz egyszerű, hiszen igyekeznek majd bebizonyítani, hogy a vadásztársaságok nem tették jól a dolgukat. Nem jó az, hogy a gazdáknak semmilyen kötelezettségük sem maradt azonkívül, hogy jelentik a vadásztársulásoknak, ha probléma van. Ezentúl a gazdáknak nem kell villanypásztort felszerelniük, nem kell riasztószereket vásárolniuk, ezeket a vadásztársaságok végzik majd. A törvény megalkotásakor többnyire a vaddisznók védelmét és az általuk okozott károkat vették figyelembe. Nem ugyanazok a problémák jelentkeznek Szatmár megyében, mint Hargitában. Balogh szerint egy másik probléma, amikor vaddal ütközik egy jármű. Ha az út mentén nem helyeznek el vadveszélyre figyelmeztető jelzést, akkor a kárt az utat adminisztráló cég téríti meg. Nagyon sok sofőr nagy sebességgel halad át az erdőterületeken, ami ha lakott településen kívül vannak, megengedett, de bármikor ütközhetnek a vaddal. Balogh Sándor úgy látja, hogy vannak a törvénymódosításnak előnyei, de sokkal több a hátránya.
Elek György
