×
2024. 03 19.
Kedd
József, Bánk
3 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.56 RON
100HUF = 1.26 RON
Olvasó hangja

Mosolynap — avagy rendhagyó irodalomóra á lá Marosán Csaba

2019.10.03 - 11:02
Megosztás:
Mosolynap — avagy rendhagyó irodalomóra á lá Marosán Csaba

Október elsején — fogalmazhatunk úgy is, hogy szeptember végén —, amikor az iskola kapuja már rég kitárult, s visszahuppantunk az iskolapadokba (vagy éppenséggel a tanári székbe), lehetőségünk nyílt más szemmel nézni a magyar irodalmat.

Nem csak azért, mert Marosán Csaba színművész láttatta velünk, hanem mert nem a megszokott szemmel szemléltük az irodalom még ezidáig kevésbé bejárt berkeit. Mert valljuk be, egy érettségiző diákot ritkán hallunk kacagni (vagy akár hahotázni) a könyv vagy füzet felett.

Ady-megemlékezés napja volt október elsején Érmindszenten, így ahogy korábban megegyeztek, a kolozsvári színművész szólt Fórizs-Kiss Imola magyartanárnőnek, aki a humoros összeállítás mellett döntött, hisz úgy gondolta, ezt élvezni fogják a gyerekek. Nem tévedett. Nagy örömmel csatlakoztunk mi is, így lett a helyszín a Kölcsey Ferenc Főgimnázium díszterme. Elég tágas, elég világos. A lázári Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai és a kölcseys diákok hamar megtöltötték a termet.

Kedden 2 óra nevetés várt ránk. Jól is esett. 10-től 11-ig az V–VIII. osztályosok, majd 11-től 12-ig a IX–XII.-esek töltötték meg a Kölcsey főgimnázium dísztermét.

Marosán Csaba színművész mosolyt csalt az arcunkra, ami az előadás után is megmaradt (megsúgom, még most is tart).

Megtudtuk, hogy íróink, költőink humorosak is tudnak lenni. Nem is kicsit. Arany-osan kezdte, hisz ő a legtöbb szót felhasználó költőóriásunk. Játszottunk, barkochbáztunk, kisilabizáltuk Arany János fonetikus angolját, verseltünk, énekeltünk, megismertünk néhány kortárs költőt, rácsodálkoztunk néhány modern szövegre. Megtudtuk, hogy magyarok vagyunk, mert egy évben négy ünnepünk van… Felszabadultan kacagtunk. Olyan lírásan, dallamosan.

Az irodalmon kívül betekintést nyerhettünk abba is, milyen hat nővérrel felnőni, de szó esett Hollywoodról, Nobel-díjasainkról, fociról, népdalról és megannyi másról, a humor köntösébe bújtatva. Ami talán nem is árt néha, hisz a „sírva vigad a magyar” képzetet jobb lenne leváltani a „kacagva vigad a magyar”-ra.

Holl Vivienn X. E osztályos tanuló így gondol vissza a délelőtti rendhagyó magyarórára: „Szeretek az ilyesmihez teljesen objektíven hozzáállni, és nem csak azért tapsolni, mert a tömeg is ezt teszi mint afféle kötelesség. Itt őszintén sokat mosolyogtam, és megérdemelt minden visszatapsot. Visszavárjuk.”

Alkalmam volt az előadás után beszélgetni Csabával. Kiderült, hogy mindig aktualizálja a humoros verses összeállítását, hol elvesz, hol hozzátesz, folyamatosan keresi, gyűjti a felhasználható verseket. Fontosnak tartja, hogy humort csenjünk a mindennapokba, optimizmussal, pozitív kisugárzással. A sebeket nem felnyitni, hanem gyógyítani kell; lelket, reményt vinni. Kis kóstolót adni, hogy aki jelen van, amikor hazamegy, amikor otthon van, késztetést érezzen arra, hogy olvasson. Hisz azért írtak, írnak íróink, hogy olvassunk, hogy fogyasszuk az irodalmat.

Most a humor volt terítéken, de akad Csaba tarsolyában más is, mint például Ady Endre, Dsida Jenő vagy Arany János.

Kaptam tőle útravalónak egy szép intést, kérést. Megosztanám:

„Tegyetek olvasókká minden népeket,

Megkeresztelvén őket a lírának, a prózának és a drámának nevében.

Járjatok békében.”

 

Fehér Imola,

a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanára