Most érdemes kérni az oltást

A szakemberek szerint ezekben a hetekben érdemes influenza ellen oltatni, hisz a védettség kialakulásához 2–3 hét szükséges. Nyolcezer ingyenes vakcina érkezik Szatmárra jövő héten.

Nem véletlen, hogy az ősz egyet jelent a nátha- és az influenzaszezon startjával: a légúti megbetegedéseket okozó, cseppfertőzéssel terjedő kórokozóknak ugyanis kedvez az ilyenkor teljesen megszokott hűvös, esős és szeles idő. A meteorológusok szerint pedig már a jövő héttől megtapasztalhatjuk az igazi őszt, a vénasszonyok nyara ugyanis ezen a héten búcsút int térségünknek, lehűl a hőmérséklet, és esőzések várhatók Szatmár megyében is.

Az Egészségügyi Minisztérium országos, influenza elleni kampánya keretében jövő héten mintegy nyolcezer vakcina érkezik Szatmár megyébe, melyeket a közegészségügyiek a családorvosok között osztanak szét, hogy megkezdhessék a lakosság immunizálását. Mint megtudtuk, érdemes most oltatni, még az influenzaszezon kezdete előtt, ugyanis csak az oltás beadását követően 2–3 héten belül alakul ki a védettség. Az oltást elsősorban a 65 év fölötti személyeknek ajánlják, mert az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszer. Azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek is javasolt, akiknek van valamilyen krónikus betegségük, valamint a kismamáknak és azoknak, akik babát terveznek.

A szaktárca egyébként két héttel ezelőtt megkezdte a felső légúti megbetegedések monitorizálását országszerte, s eddig 12 influenzás pácienst vettek nyilvántartásba. Felső légúti megbetegedéssel, tüdőgyulladással az említett időszakban 82 799-en fordultak orvoshoz hazánkban.

Jövő héten közel 8 ezer dózis influenza elleni vakcina érkezik Szatmár megyébe. Érdemes most kérni az immunizálást, hiszen az oltás csak a beadása után 2–3 héttel nyújt védettséget.

Kétszázféle vírus

Több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni, melynek tünetei rövid, 1–2 napos lappangási idő után jelentkeznek. Ezek hatásait az elmúlt két hétben már közel 83 személy megtapasztalta: ennyi felső légúti megbetegedést, tüdőgyulladást, valamint 12 influenzás esetet jegyeztek ugyanis az egészségügyi szakemberek országszerte.

Először száraz, kaparó vagy éppen csiklandozó érzés keletkezik a torokban, majd megindul az egyre fokozódó orrfolyás, majd az egész testben szétterjedhet a fájdalom. A betegség lefolyása során az orrváladék besűrűsödik és sárgás színűvé válik. Ami a meghűlést leginkább megkülönbözteti az influenzától, az az, hogy a beteg általában nem lázasodik be, a hőemelkedés azonban jellemző lehet a tüsszögés, a könnyezés, a fáradtság és a levertség mellett.

Influenzánál ezzel szemben jól meghatározott vírusok okozzák a fertőzést, és a tünetek — magas láz, izomfájdalom, fejfájás, fáradtságérzés — általában súlyosabbak, mint hűlésnél. A fertőződéstől a tünetek megjelenéséig 1–4 nap telik el, de a beteg már a tüneteket megelőző napon, illetve azok kialakulását követően még 3–7 napig fertőzhet. Heveny felső légúti megbetegedés formájában zajlik le, orrfolyással, orrdugulással, ritkán hányinger, hányás és hasmenés is kísérheti, de nem jellemzőek a gyomor-bélrendszeri tünetek. A szövődmények kialakulása — például tüdőgyulladás — is sokkal gyakoribb és súlyosabb is, mint egy sima megfázásnál. A betegek döntő többsége egy-két hét alatt teljesen felépül, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények főleg idősebbeknél, krónikus betegeknél alakulhatnak ki. Ugyan egészséges életmóddal, folyamatosan erősített immunrendszerrel valamennyire ki lehet védeni a megbetegedést, de biztos módszer az elkerülésére nincs.

Beteg a gyerek

Míg egy felnőtt általában évente 2–4 alkalommal betegszik meg, gyermekeknél mindez akár nyolc-tízszer is megismétlődhet. Az óvodában, iskolában a szorosabb testi kontaktus miatt a vírusok könnyűszerrel kerülhetnek át egyik gyerekről a másikra, nem ritka, hogy egyetlen náthás gyerek a közösség nagy részét megfertőzi.

A hét év alatti gyerekek légúti nyálkahártyája csak lassan regenerálódik, ezért a már gyógyultnak látszó, de még lábadozó gyerek fogékonnyá válik az újabb fertőzésekre, amelyeket hasonló állapotban lévő társai hoznak-visznek, vagy visszaeshet, és jó eséllyel szövődmény is felléphet. Nem csak azért rossz döntés így visszaengedni a közösségbe, mert néhány nap múlva újra beteg lesz a félig gyógyult gyermek, gyógyszerek pontos beadása sem várható el az óvó- vagy tanítónénitől. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok csak a tünetmentesség utáni második, harmadik napon javasolják a visszatérést.

Az immunerősítésben a gyerekeknél is kulcsfontosságú a helyes táplálkozás, a mozgás, illetve a higiéniai szabályok betartása. A változatos étkezés mellett figyeljünk arra, hogy kevesebb finomított szénhidrátot és cukrot fogyasszanak — tésztákban, kenyérben, tortákban, cukorkákban és üdítőitalokban fordul elő leginkább —, ezek ugyanis tápanyagként szolgálhatnak a baktériumok számára a bélrendszerben, és hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához. Legalább ennyire lényeges a mozgás is, mindennap jusson elég idő az aktív játékra. A kórokozók könnyedén bejuthatnak a szervezetünkbe a szemünkön, az orrunkon keresztül, a kezünk segítségével, ezért a gyerekeknek a lehető legkorábban meg kell tanítani az alapvető higiénés szabályokat.

Bumbuluţ Krisztina