Múltunk a jelenben, egy nap népviseletben
Utoljára módositva: 2018-04-20 20:16:13

Április 24–e a népviselet világnapja, azé a magyar népviseleté, amely nem csak táncházakban és múzeumokban, de mostani mindennapjainkban is megállja a helyét, akár modern ruhadarabjainkkal is kombinálva, hiszen annál szebb és értékesebb, mintsem használatlan hagyjuk.

Talán sokan nem is tudják milyen egyedülállóan gazdag a magyar népi kultúra nem csak dalok és táncok, de népviselet terén is. Erre a fantasztikusan gazdag örökségre büszkék lehetünk, meg is mutatva a világnak, hiszen a népviselet nem csak szép, de divatos is lehet — e gondolat mentén született meg a Múltunk a jelenben, egy nap népviseletben kezdeményezés, amely arra ösztönöz mindenkit, hogy április 24–én, a népviselet világnapján hétköznapi öltözetét egészítse ki valamilyen népi darabbal, hiszen ezek nemcsak táncházakban, előadásokon és találkozókon, hanem a mindennapokban is megállják a helyüket. „Válaszd ki népviseleted egy darabját – szoknya, mellény, blúz, ing vagy csak egy pántlika –, és vedd fel egy mai ruhával kombinálva. Így menjünk ki az utcára, iskolába, munkahelyre!” — hangzott első alkalommal az azóta is változatlan felhívás, s az évek során egyre többen csatlakoztak-csatlakoznak hozzá.

A viselet jelzések, információk tárháza

Az öltözetnek a hagyományos kultúrában a világ minden táján jelentős kifejező szerep jutott a történelem folyamán (és nincs ez másként napjainkban sem). A hagyományokhoz ragaszkodó paraszti társadalmakban is jelképes értelmet kapott az öltözetnek vagy egyes darabjainak színe, formája, anyaga — hiszen a falu közösségében másképp öltözött a földműves paraszt, a városiasodást előmozdító mesterember, a paraszt és az idegenből jött; és korosztályok alapján is szigorúan kialakult rendje volt az öltözködésnek (csecsemő, gyermek, eladólány, legény, menyecske, fiatalember, a javabeli, öreg– és vénasszony, –ember), mint ahogy a viselet alkalmak szerinti szerepe alapján szigorúan különválasztották a munkaruhát, az ünnepi alkalmakon viselt ruhát, az úgynevezett „idestovamenőket”, a faluba járó ruhákat.
Sajátos nyelven szóltak ezek, melyet maga a közösségében mindenki egyformán megértett, ugyanakkor a paraszti öltözet a városi divat változásához hasonlóan — ha lassúbb, kényelmesebb ütemben is — fokozatos fejlődésen, alakuláson ment át, s ezt többek között a viselet anyagának, szabásának, díszítésének változásai is mutatják; megváltozott a népviselet funkciója, a szinte elnyűhetetlen házi vászon helyebe a gyári gyolcs lepett, különféle mintájú és élénk színekkel.
A magyar népviselet (mondhatjuk: szerencsére) soha nem volt teljesen egységes, és a vidékek, tájegységek közötti különbség nem csak apró eltérésekben mutatkozott meg, a stílusok sokaságában azonban négy fő táji típus különült el: a dunántúli, a felföldi (felvidéki), az alföldi és az erdélyi.

Az az erdélyi népviselet, amelynek színeiben és formájában egyik legszebbje a kalotaszegi, a nem kevésbé díszes torockói, a moldvai csángó és a jóval egyszerűbb székelyföldi viselet. Az az erdélyi népviselet, amelybe sok kisebb-nagyobb népcsoport, szemre igen eltérő öltözete tartozik, melyeknek közös tulajdonsága a régiesség, valamint az, hogy bár néhány vonásukban megváltoztak, alapjukban nem haladtak végig a többi magyar viselet XIX–XX. századi átalakulásának útján. Például a női viseletekből nem lett sokszoknyás parasztviselet, s noha eljutott Erdélybe is egynéhány „magyarországi” öltözetdarab, mint a szűr Kalotaszegre vagy a zsinóros, fekete posztóból szabott, csizmanadrágos öltözet, de ez csak kevés helyen illeszkedett az öltözetek rendjébe, s ott is csak inkább a fiatalság ruhatárát gyarapította; a túlnyomóan házi készítésű vászon-, gyapjú- és pamutszőttesek pedig szívósan tartották-tartják magukat még ma is. Egyik jellemzője az erdélyi magyar népviseletnek a meleg felsőruhák sokfélesége, a sok és ugyancsak változatos bőrruha általános viselése, egyik megkülönböztető vonása pedig a férfiak és nők sok közös öltözetdarabja: azonos anyagból, azonos formára, nemegyszer azonos színben készítették a két nem egyes felsőruháit. És míg az idősek és fiatalok ruházatának színek által való megkülönböztetése általános a határokon belüli magyaroknál is, Erdélyben ez olyan mértékben, szinte kiélezve található meg, mint sehol másutt. Itt nemcsak a mezőn élénkpiros szoknyában dolgozó fiatal nők váltak el a sötétes szoknyájú idősebbektől, de a férfiingeket is nem egy helyen azáltal különböztetik meg, hogy a fiatalét piros, az öregebbét fekete galand köti össze nyakban.

 Szatmár és az ő gubája

 

A jelenlegi Szatmár megye népviseleti palettája igencsak színes és változatos, hiszen a Nagykároly környéki svábok minden elmagyarosodásuk ellenére hűen őrzik és viselik minden adandó alkalommal a fekete-piros, sötétzöld vagy sötétkék színű sváb viseletet; ennek mintegy ellenpólusaként „virít” az avasiak szemkápráztatóan színes-virágos viselete (amelyhez nagyon hasonlóan virágos és színes az ajaki viselet).
De milyen is a szatmári magyar viselet? — kérdeztük Popa Zsolt népviseletkészítőt, néptáncost. „Egyszerű. Mentes minden díszítéstől, feltűnő hímzéstől, apró virágmintás és nem harsogóan színes. Vagy mint az egyik korabeli, népviselettel foglalkozó könyvben írták: ‘A szatmári nép egyszerű, értelmes. Józan lelke ruházatán látszik meg először. Nem szőnek olyan rikitó virágos abroszokat mint például az oláh asszonyok, sima szövés, csak keskeny csíkok, eperleveles , rozmaringos, székfüves, rózsás, csillagos mintákkal…’” — mondja. Mint magyarázza, a történelmi szatmári területen igazán jellegzetes népviselet nem alakult ki, a férfiak eleinte fehér, vászonból készült bőgatyát és inget hordtak, majd a későbbiekben elterjedt a fekete posztó csizmanadrág viselete, amelyhez ünnepeken bélelt, sima szárú, ványolt csizmát, hétköznapokon hegyes orrú bocskort viseltek, posztó kiskabátot (lajbi vagy ujjas) húztak, fejükre nyáron kalapot, télen kucsmát tettek. A fiatal lányok ruházata világos és virágos volt, az idősebbek sötét színt hordtak, de három-négy szoknyánál többet nem vettek fel, az ingváll és a pendely szintén vászonból készült, s igencsak elterjedt volt a kékfestő anyagok használata mind a férfi, mind a női viseletben — a férfiak surcnak (köténynek) megvarrva, a lányok-asszonyok nők szoknyának, pruszlinak elkészítve viselték.

Érdekességként említi, hogy a lányok férjhez menésüket követően többet nem vettek fel „bodrosabb” ruhákat , és sokáig „divatban volt” a kissé kényelmetlen, elől gombos, testhez simuló, a melleket erősen leszorító ujjas. Míg a lányok ünneplőben nem viseltek kötényt, addig az asszonyoknak a templomban is kötelező volt viselniük, és a fejüket kendővel bekötniük — hétköznap járhattak kendő nélkül, míg a lányok nem, ők csak a templomba mehettek hajadon fővel. Ami viszont csak Szatmár vidékére volt jellemző az a mára már szinte teljesen eltűnt guba — téli felsőnek a Tiszaháton fehér gubát viseltek, a Szamosháton pedig sötétebb, úgynevezett daru-gubát, míg a módosak ragyogó, fekete, göndör szőrű „fürtös” gubát hordtak. S mi is az a guba? A legegyszerűbb és legősibb szabású, eső, hó, szél, dermesztő téli hideg ellen védelmet nyújtó felső ruha, hasonló a subához, szűrhöz, bundához, ám elkészítés módjában és anyagában is nagyon különbözik ezektől. Egy szamosháti mondás szerint „A hideget a szűr szűri, a guba rekeszti, a bunda nem ereszti” — a gubaszövetből, gubapokrócból kiszabott felsőruha legalább térdig ért, és úgynevezett hortobágyi racka juh gyapjából készült. A gyapjút folyó vízben átmosták, megtépték, megfonták a tunyogmatolcsiak, s amikor összegyűlt egy lovasszekérre való gubavászon, elindultak Avasfelsőfaluba, hogy a Túr vizében megkállózzák.

 Szabó Kinga Mária

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Szolgáltatás
Szállítok kavicsot, homokot, szemetet. Tel.: 0741077706.
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
22 mérföld
Ma, 20:45
Egy külföldre kihelyezett elit CIA-ügynök (Mark Wahlberg) szigorúan titkos megbízást kap: egy rendőrtisztet kell kicsempésznie az országból, aki veszélyes információk birtokában van. A küldetés során mindössze 22 mérföldet kell megtenniük a reptérig, ahol különgép várja őket indulásra készen. Az odavezető út azonban koránt sem bizonyul simának: a taktikai egységnek korrupt rendőrökkel, profi bűnözőkkel és felfegyverzett helyiekkel is fel kell venniük a harcot, akik mind a titokzatos informátor k
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e önkénteskedni?
Igen, az iskolában kapcsolódtam be egy önkéntes programba.
Néha részt veszek önkéntes tevékenységekben, de ez eléggé rendszertelen.
Eddig még nem volt lehetőségem rá, de szívesen megtenném.
Nincs időm ilyesmire, így is alig marad szabadidőm.
Nem, az önkénteskedést nem nekem találták ki.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. október 18.
Ha megtudja, hogy egy korábbi nézeteltérése félreértésből adódott, azonnal tisztázza a helyzetet és hozza helyre a korábbi harmóniát.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. október 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 fej kelkáposzta, 15 dkg főtt sonka, 15 dkg trappista sajt. A panírozáshoz: liszt, 2 db tojás, zsemlemorzsa, ...