×
2024. 03 19.
Kedd
József, Bánk
6 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.56 RON
100HUF = 1.26 RON
Olvasó hangja

Na, még ez is?

2017.03.18 - 15:06
Megosztás:
Na, még ez is?

Aki csomagolt ételt vesz, úgy járhat, mint az újdonsült muszlim férj, aki keserű döbbenettel nézi szerzeményét, mikor otthon kibontja annak burkát, burkáját. A „modern” ember zömében a csomagolás alapján dönti el az ételvásárlást, a csomagolás-lélektanászok irányítják ezt a háttérből, tudva, hogy az áruburkolat külcsínje el tudja hitetni a fogyasztóval, hogy az az áru a legjobb választás. Otthon aztán jön a látvány-, az illat- és az ízcsalódás, de akkor már késő. Az élelmek göngyöletének fontos a szerepe, hiszen egyben tartja az árut, védi a szennyeződéstől, a kórokozóktól, esetenként a fény- és hőhatástól, a szállítását, tárolását és kezelését nagyban megkönnyíti, és újabban, mivel a nagyáruházakba tevődött át a vásárlás súlypontja, eladó hiányában teljes körű tájékoztatást is kell adjon az áruról. A szilárd és folyékony élelmiszereket ősidők óta csomagolják és tárolják állati bőrökbe, levelekbe, kerámiába (amforákba pl.), kosarakba, hordókba, zsákokba, bortömlőkbe, majd üvegbe, papírba, zsírpapírba, kartonba, a legújabb korban pedig szinte kizárólag műanyagokba. Modern ételcsomagolás 1850-től létezik, az első, csak csomagolt élelmet árusító áruház New Yorkban nyílt meg 1907-ben. Az ételekhez használt műanyag csomagolást 1930-ban az USA-ban találták fel, és 1950 után lett általánosan használt. Mára szinte kizárólagosan csak ezt használják, és ezért a Föld már szinte fuldoklik a rengeteg elhasznált és felhalmozódott műanyag csomagolóanyagtól. Étkeink burkolata ma a világ legnagyobb reklámfelülete, lélektanászok és reklámgrafikusok hada ügyködik az áruk minél vonzóbb küllemén jó minőségű, színes, kavargó világot varázsolva a csomagolásokra, ami a gyermekekre még hatványozottabban hat, gondoljunk csak a mindent elárasztó Frozen- (Elza-) őrületre. Szórakoztató, játékos interaktív (közvetlen kapcsolatú) élelemcsomagolások jelentek meg, virág, játék, tányér, vállfa stb. alakítható belőlük, lehet rajzolni reájuk, vagy kis keresztrejtvény a belsejük, meglepetés van bennük (Kinder-tojás), és van olyan is, amelyik mágnesezett és feltapad. Egyes gyümölcs-címkék már szappanból vannak és vízsugár alatt oldódnak. Láthatunk antibakteriális, védőgázos és vákuumos csomagolásokat is, újabban pedig intelligens-interaktív göngyöleteket, melyek fény- vagy akár hangjelzésekkel tájékoztatnak az áru hőmérsékletéről, esetleges fertőzöttségéről, elsavasodásáról stb., de a szavatossági idő lejártáról is. Ez azzal járhat, hogy lassan drágább lesz a csomagolás, mint benne az étel, de mit sem számít, hiszen a pénztárnál a vevő fizet. Fogyasztói társadalomban élünk, nem vitás, és eladó az egész világ (Mefisztó). Jó hír, hogy olyan csomagolóanyagon dolgoznak, melynek természetes polimerjei biológiailag lebomlanak, de olyanon is, amelyik megehető lesz. Törvények szabályozzák, hogy a burkolaton rajta kell legyen: az étel neve, mennyiségileg az összetevői, az adalékanyagok, a tiszta súly, a tárolási feltételek, a forgalmazó neve és elérhetősége, a származási hely, a felhasználási utasítás, az allergéninfó (glutén, tej, dió, mogyoró stb.) és jól láthatóan a tápértékek. De vigyázat, mert a gyártók pénzéhsége ezeknél is állandó jelleggel átveri a hatóságokat és a vevőket, nem riadva vissza a hazugságoktól és csalásoktól sem. Ha egy igényes ember ma élelmet vásárol, és mindent alaposan megnéz és elolvas, az egész napját a boltban töltheti, pláne, hogy újabban a csomagolóanyag jelzéseit is meg kell nézze, mivel többféle bizonyítottan mérgező műanyag göngyölet is forgalomban van.

Az élelmeket mára kizárólag műanyagba csomagolják, és ez már nem kikerülhető. Azt azonban csak néhány éve tudják, hogy a műanyagokból mérgek juthatnak az ételbe, italba, főleg hő- és mechanikai hatásokra (ütés, rázás, karcolás) vagy erősen savas, esetleg lúgos közegben. Az újrahasznosítható anyagokat az USA-ból eredően 1988 óta 1-től 99-ig terjedő számokkal jelölik, ebből 1-től 7-ig az ételek műanyag csomagolóit. Ez a szám egy csúcsával felfele néző kis háromszögben (piktogram) jelenik meg a csomagoláson, újabban betűk kíséretében, van, hogy csak a betűk jelennek meg. Az ételek műanyag csomagolásainak így hét csoportja van: 1. PET vagy PETE (polietilén-tereftalát), 2. HDPE vagy PE-HD (sűrű polietilén), 3. PVC vagy V (polivinilinklorid), 4. LDPE vagy PE-LD (laza polietilén), 5. PP (polipropilén), 6. PS (polisztirol) és 7. OTHER vagy O (minden egyéb). A mai tudás szerint a 2,4 és 5-ös csoportbeliek ártalmatlanok, az 1, 3, 6 és 7-be tartozókból azonban mérgek juthatnak a szervezetbe. A PVC-ből (3) dioxid, ftalátok és adipátok okozhatnak rákot, születési rendellenességet, meddőséget vagy máj-, tüdő- és vesebajt. A PS (6) rákot és meddőséget okozó sztirolt, de akár biszfenol-A-t (BPA) is tartalmaz. A legmérgezőbb a rettegett BPA, ételcsomagoláshoz már mellőzik, de a 6. és 7. csoportban (pl. polikarbonátokban) még előfordul, ez rákot, cukorbajt, Alzheimer-kórt és hormonzavarokat (mixödémát, meddőséget, korai érést, elhízást) okozhat. Nemrég még ebből készültek a cumisüvegek! Vannak gyártók, amelyek csaliként egy BPA free feliratú újabb piktogramot is tesznek az árukra, talán azért, hogy másra ne figyeljünk. Még egy sérült PET-palackból (1) is DEHP-t és antimon-trioxid nevű mérgeket ihatunk, minél savasabb (buborékosabb) a tartalma, annál inkább. A 7. csoportból az AS, SAN és ABS jelölésű csomagolások biztonságosak, mert növény az alapanyaguk (ezek újdonságok), mindent összevetve azonban a műanyag nem igazán való élelmek csomagolására és tárolására. De mivel ez jórészt már nem elkerülhető, tartsunk be legalább egy ezen enyhíteni próbáló „tízparancsolatot”: I. A mikrohullámú sütőben ne használjunk műanyag eszközöket. II. Fröccsöntött tálcás húst ne vegyünk. III. Műanyag tányér, pohár, tároló stb. helyett használjunk fából, üvegből, kerámiából vagy rozsdamentes acélból készülteket. IV. Gyerek ne kapjon műanyag rágójátékot, a cumisüveg pedig üvegből legyen. V. Lehetőleg kerüljük az előre csomagolt ételeket. A konzervdobozok és a Tetra-pak is műanyaggal béleltek. VI. Ne tartsuk hőforrás közelében az olajos palackot. VII. A sérült PET-palackból is mérgek szabadulhatnak fel. A szűrt csapvíz talán újra divatba jön. VIII. Meleg ételt, italt műanyagba ne tegyünk. IX. Élelmiszerhez való műanyag dolgokat forró vízben ne mossunk, ne sikáljuk őket, és ha sérültek, karcosak, el kell dobni őket. X. Amit mégis használnunk kell, 2,4 vagy 5-ös jelzésű legyen, a többi ártalmas lehet (kivéve a 7. csoportban az AS, SAN és ABS betűsök), a jelzés nélküliek pedig teljesen elkerülendők. Magára vessen, aki e szabályok ellen vét, hiszen az ilyen botlást meggyónni nem lehet, és nincs rá feloldozás.

Sajnos a kisemberre a modern világban mindenhonnan csak rossz acsarkodik, jogos hát a felsóhajtás ilyenkor, hogy: — Na, még ez is?

 

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós