Nagy mérkőzés előtt állunk

A kiemelten fontos jelöltek részvételével tartotta bővített ülését az RMDSZ miniparlamentje Szatmárnémetiben szombaton, mely egyben a szövetség önkormányzati kampánynyitója is volt.

Bő évtized után ismét Szatmárnémetiben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), melynek tagjai a Dinu Lipatti Filharmónia termében gyűltek össze szombaton délelőtt. Az ülés egyben az RMDSZ önkormányzati kampánynyitója is volt, bemutatták s természetesen el is fogadták a szövetség önkormányzati prioritásait több szegmensre lebontó keretprogram-tervezetet, valamint a Gazdasági Tanács ajánlotta határozatot, hiszen, mint Winkler Gyula europarlamenter fogalmazott: „Az önkormányzati keretprogram a helyi közösségek igényeire épül, de ezek megvalósítására pénzforrások kellenek.”

Az ülésen jelen voltak az RMDSZ kiemelten fontos partiumi, erdélyi és székely polgármesterjelöltjei, megyei és helyi tanácsosjelöltjei, akik Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően „mutatkoztak be” röviden az idei kampány három K-s, „Kiállni. Képviselni. Kiharcolni” mottója — sőt, hármas parancsa — és a „Kiállunk a magyar emberekért, és biztonságot teremtünk közösségünknek!” gondolat mentén. Kelemen szerint ugyanis a június 5-i helyhatósági választás nemcsak az önkormányzatokról, hanem az erdélyi magyarság biztonságérzetéről is szól.

Szolgák vagyunk és nem kiskirályok

„Isten hozta önöket Szatmárban” — köszöntötte házigazdaként az egybegyűlteket Pataki Csaba szenátor, pontosítva: azért nem Szatmárnémetiben, mert ő az RMDSZ megyei elnöke és tanácselnökjelöltje, s azért nem Szatmáron, mert arról sokan a városra asszociálnak. „Szatmár megyében két fontos célt tűztünk ki a közelgő helyhatósági választásokra: visszaszerezni Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét és a megye vezetését” — fogalmazott, rámutatva: elfogadhatatlan, hogy a magyar közösségnek nincs beleszólása a megye vezetésébe, nincs meghatározó szerepe saját sorsának jobbá tételében abban a megyében, ahol a kisebbségek részaránya a lakosság közel felét teszi ki, és ahol több mint százezer magyar él. „Ez nemcsak nemzetiségi kérdés, hanem gyakorlati okai is vannak. Amióta 2012-ben az USL jelöltje átvette a tanácselnöki funkciót, Szatmár megye katasztrofális helyzetbe került, egyetlen komolyabb projekt sem indítódott el. Lemaradtunk a szomszéd megyékhez képest, de gazdasági mutatók tekintetében még a moldvai megyék, még Botoşani is megelőz bennünket. A következő időszak rendkívül fontos lesz magyarlakta településeink számára, beindulóban van a 2014–2020-as európai uniós pályázati ciklus — amely az utolsó vonat lehet Erdély magyarlakta régiói és Szatmár megye számára. 12 évet dolgoztam EU-s programokkal, ezekkel a tapasztalatokkal a hátam mögött mondhatom: ha ezt a pályázati ciklust nem használjuk ki maradéktalanul, ez a vonat nélkülünk kel útra” — mondta.

Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójában rámutatott: egy szimbolikus és egy praktikus ok miatt választották Szatmárnémetit az ülés helyszínéül. „Egyrészt Kölcsey Ferenc városánál kevés jobb helyszínt találhatunk, ha a magyar közösség biztonságának helyreállítása a tét, hiszen Szatmár szülöttének egész életműve arról szól, hogy miképp boldogulhat a magyar. Másrészt fájó vereség, hogy az RMDSZ négy éve elveszítette Szatmárnémetit, most viszont itt az alkalom a visszaszerzésre, s erre a célra megvan a megfelelő jelölt Kereskényi Gábor személyében” — fogalmazott. Kelemen szerint komoly tétje van a mostani választásnak, mely többről is szól, mint kéne. Véleménye szerint Románia letért a jogállamiság útjáról, és visszatért a sérelmi politizáláshoz. „Rossz nekünk, de rossz az országnak is. Romániában egy olyan fordulat kezd kialakulni, melynek következményei még nem láthatóak. S bár ma szintén utópiának tűnhet az etnikumközi megállapodás, de nem mondhatunk le róla. Az RMDSZ szinte egy kisvárosnyi lakosságot: 9000 tanácsosjelöltet, 300 polgármesterjelöltet és 16 megyei tanácselnökjelöltet indít, s megpróbáltunk magyar politikai riválisainkkal összefogni ott, ahol lehetett” — mondta. Az elnöki beszámolót követően röviden bemutatkoztak a szövetség kiemelten fontos — s zömükben természetesen székelyföldi — polgármesterjelöltjei, megyei és helyi tanácsosjelöltjei, elsőként (megadva a helyszínnek illő tiszteletet) Kereskényi Gábor. „Jobban, többet — ezzel a szlogennel kampányolok. Nagyon konkrét, pontokba szedett programom van arra, hogyan mozdítsuk ki a várost a holtpontról. Mert lendületbe kell hozni a gazdaságot, fejleszteni az infrastruktúrát és javítani a közbiztonságot. Újratervezzük a közlekedést, és itt az ideje, hogy a városmenedzsment is belépjen a XXI. századba. Megküzdöttünk a Szamossal, mely nagyjából százévente elárasztotta ezt a várost. Meg fogunk küzdeni Dorel Coicával is, aki négy év alatt több kárt okozott Szatmárnémetinek, mint a Szamos bármelyik áradása. Egyedül nem tudok győzni. Csak azokkal, akik hajlandóak tenni is a változásért. Szatmárnémetinek nem kell a semmittevés. Nem kell a káosz. Nem kell az egy helyben toporgás. De azt is el kell hinni, hogy itt az esély a változásra, és el kell menni szavazni. Mert akkor sikerülni fog. Ha jobban csináljuk és többen vagyunk, mint négy éve, akkor sikerülni fog” — nyomatékosított Kereskényi.

Saját városukra, vidékükre vonatkozóan, de hasonló gondolatok mentén fogalmazták meg jelölésük okát és céljaikat a többi felszólalók is — ki egész Erdélyben, ki csak saját régiójában gondolkodva. Míg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere —Hajrá, Erdély!-t kiáltva — úgy fogalmazott: olyan test vagyunk, amelynek Kolozsvár a feje és szíve, Partium a dolgos keze, Székelyföld a lába, addig Péter Ferenc szovátai polgármester Maros megyét kapocsnak nevezte Székelyföld és a szórvány között (azt azonban már nem pontosította, a mostanság egyre gyakrabban használt „szórvány” jelzőt csak a Mezőségre vagy Erdély többi, nem székely részére értette-e), Borboly Csaba pedig úgy fogalmazott: „Székelyföld példát mutat, mert nálunk van emberség, összetartás, szolidaritás”, ugyanakkor elismerte azt is: „Románia sokat nyerne, ha megengedné, hogy jelenlegi jelöltjeink csapata vezesse Erdélyt.” Borbély László, a szövetség politikai elnöke pedig azt nehezményezte, hogy a nap, pontosabban az ülés során kevés szó esett Marosvásárhelyről, amely nagyon is fontos — ha nem a legfontosabb — települése a szövetségnek, ugyanis: „Mindenkié Marosvásárhely, és mindenkinek fontos!” — jelentette ki. Ezzel kapcsolatban a politikai vita során Kelemen Hunor kifejtette: Soós Zoltán függetlenként indult, mert a marosvásárhelyiek azt mondták, hogy azok is könnyebben rá szavaznak, akik nem szavaznának az RMDSZ-re. Ezt az érvelést az RMDSZ vezetősége elfogadta, ezért Soós független jelölt lesz, és a tanácsosi listán az RMDSZ támogatói a tulipánt kereshetik.

„Négy évvel ezelőtt ígéretekre elcsúszott Szatmár — de lehet, jó is volt ez így. Hiszen a tisztítótüzet is kitalálták valamiért. Szatmár átment egy „tisztítótűzön” és bízom benne, hogy ő is, mint minden várunk, amelyik elesett, visszakerül hozzánk, igazolva: dobog Erdély szíve” — mondta Vákár István, Kolozs megye tanácsának alelnöke. A Partium kis ékszerdobozának, Nagykárolynak a polgármestere és egyben jelöltje, a régi motoros Kovács Jenő azt hangsúlyozta: „Meg kell győzni a lakosságot: jó polgármesterük leszünk. A románoknak is, a magyaroknak is, a sváboknak is. Szolgák vagyunk és nem kiskirályok, ezt el kell hinniük a választóknak” — nyomatékosított.

Szabó Kinga Mária