Nagyon sok cég van bajban

Nagyon sok szatmári cég és egyéni vállalkozó, így ezzel nagyon sok szatmárnémeti alkalmazott került bajba, miután bevezették a szükségállapotot. A kereskedelmi kamara elemzése a helyzetről. Pontos számok még nincsenek, mert a mélyrepülés még tart, de Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi, Agrár- és Iparkamara (CCIASM) igazgatója szerint a szatmári cégek fele kénytelen volt technikai munkanélküliségre ítélni alkalmazottainak legalább ötven százalékát. A kamaránál összesített, különböző csatornákon érkező információk szerint a szatmári cégek negyven százalékának vagy teljesen fel kellett függesztenie a tevékenységét, vagy az eddigi tevékenysége tíz százalékában nyilvánul meg aktivitása március közepétől. A szépségszalonok és terápiás kezelést nyújtó vállalkozások a legnagyobb vesztesei a szükségállapotnak, de rosszul állnak a vendéglők is. Utóbbiak közül tíz százalékban üzemelnek azok is, amelyek nagyon rövid idő alatt tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött helyzethez, és el tudtak kezdeni az ételek házhoz szállításával foglalkozni. Jól jártak viszont a lisztet, olajat, cukrot előállító cégek, de a palackozott víz, a hús, a tej és a kenyér is nagyon kelendő. Vannak szatmári cégek, amelyeket közvetlen módon érintett a szükségállapot jelentette zárási kötelezettség, mint például az éttermek, egyéb vendéglátóipari egységek — mutatott rá Culic —, és vannak, amelyeket közvetve, mert bezárva ugyan nem voltak, de a kijárási megszorítások miatt nincsenek vevőik, vagy nincs kinek szolgáltassanak, mert a partnerük felfüggesztette a tevékenységét. A startupok gondjai Amiről eddig még senki nem beszélt, és amelyik kategóriáról a kormánynak sem jutott eszébe gondoskodni, az a folyamatban lévő, valamely országos vagy EU-s projekt által finanszírozott kezdő vállalkozások, hívta fel a figyelmet egy újabb pórul járt vállalkozói rétegre a kereskedelmi kamara igazgatója. Ezek esetében van ugyanis egy üzleti tervvel szembeni elvárása a finanszírozónak, s ha nem tudják tartani a tervezett alkalmazotti létszámot és forgalmat, nem kaphatják meg a második részletét a leszerződött finanszírozásnak. Nos, az ilyen indulásra támogatást kapott startupok önhibájukon kívül nem tudják a megbeszéltekhez tartani magukat, az üzleti tervükkel és a befektetett munkával nincs semmi baj, mégis a csőd szélén állnak. Szatmár megyében éttermek, cukrászdák, fogorvosi rendelők, kinetoterapeuták, szabászatok és autómosók kaptak támogatást az elinduláshoz ilyenfajta forrásból, de ezeknek gyakorlatilag végük, ha nem lesz kitalálva valami központi szinten a megmentésükre. Nem ment a mentőöv Az áprilistól életbe léptetett megmentési terve a kormánynak Daniela Culic szerint jobb, mint a semmi, de közel sem elégséges. Több kellene, de félő, hogy a gyenge lábakon álló román költségvetés a mostani segélycsomagot sem fogja tudni fedezni. Átlagban, szatmári szinten Culic becslése szerint nettó 1500 lejt jelent majd alkalmazottanként, amit a megyei technikai munkanélküliek éhen halását megelőzendő Szatmár megyébe kell pumpálnia az államnak. Szatmár megyében januárban 84,2 ezer alkalmazottról szóltak a statisztikák, s ha ezek fele technikai munkanélküli lett március közepétől, és valószínűleg áprilisban is az marad, akkor a másfél hónapra fizetett támogatás nettó költségei csak a megye esetében meg fogják haladni a 94,7 millió lejt. Princz Csaba