Ne ugorjunk felelőtlenül fejest a Szamosba és a tavakba!

Kánikulát, forró nyári napokat ígérnek a meteorológusok — ilyenkor aligha van kellemesebb elfoglaltság a hűsítő habokban való megmártózásnál, azonban a fürdőzés meggondolatlan és felelőtlen magatartással párosulva veszélyessé is válhat.

Megyénk szabad vizekben — patakok, folyó, holtágak, tavak, horgásztavak — igen gazdag, ezáltal számtalan lehetőséget biztosít a fürdőzésre, a sportra, a horgászatra és a szabadidő hasznos és szórakoztató módon történő eltöltésének egyéb módozatait is bőven kínálja. Nem kell belépőt venni, általában a környezet is idilli, „természetesebb” hangulata van, mint a strandi, zárt medencés fürdőzésnek, ám ahhoz, hogy a szabad víz és a Szamos jó barát maradjon, érdemes a szeszélyeivel és a veszélyeivel is megismerkedni. Városunk legnépszerűbb szabad strandja a Szamos Pirosberek és Kopaszpart közötti szakasza, és — sajnos — minden nyáron vesztik is itt el életüket fürdőzők. Részben mert a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérüléshez vezetnek, a gyakori örvények és a különösen erős sodrás pedig „meglepetéseket”, izomgörcsöt okozhat még a tapasztalt úszóknak is. Ezek mellett különösen nagy óvatosság (lenne) szükséges a jobb oldalon, a Pirosbereknél, ahol a finom homokkal borított, több méter széles partszakasz rengeteg napozni és pancsolni vágyót vonz, de — sajnos — sokan teljesen megfeledkeznek arról: a finom homokréteg bizony a homokkitermelésnek köszönhető. Azaz: kotrógépek marnak mélyebbnél-mélyebb gödröket a Szamos medrébe! A gödrök pedig nem láthatóak! Számtalan gondtalanul strandoló járta már meg: míg egyik pillanatban alig térdig érő vízben pancsolt, fél lépés után hirtelen mély (sokszor tíz méternél is mélyebb) kráter hideg tátongását érezte lábai alatt. Ez a lélekjelenléttel és megfelelő vízbiztonsággal rendelkezők számára is komoly sokkhatás forrása lehet.

A szabad vízi fürdés arany- és alapszabályai

A szabad vizek legfőbb veszélye — különösen kotort folyómeder, bányatavak esetében —, hogy hirtelen mélyülnek, emiatt pedig az átlagosnál hidegebbek. Akár 10–15 foknyi is lehet a hőmérséklet-különbség a felső, pár centis vízréteg és a lentebbi víztömeg között. Épp ezért különösen fontos figyelni arra, hogy a hirtelen hőmérséklet-változás izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat — naptól felforrósodott testtel soha ne vessük magunkat a habok közé! Unalomig ismeri, hallotta mindenki ezt a mondatot, mégis számtalan tragédia történik a nyári hónapokban emiatt.

A gyengén úszók vagy kellő mértékű vízbiztonsággal nem rendelkezők csak sekély vízben fürödjenek, de előtte mindenképp hűtsék le felhevült testüket. Lehetőség szerint meg kell ismerni a fürdésre igénybe venni kívánt vízfelület sajátosságait és mederviszonyait; gumimatrac, vízibicikli, csónak használatakor sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani. Soha ne ugorjanak vízbe a meder mélységének előzetes leellenőrzése nélkül, és vizsgálják meg azt is, hogy a vízfelszín alatt nincsenek-e nagy kövek, cölöpök, karók, egyéb tárgyak! Aki nem tud úszni, mély vagy erős sodrású vízbe még felfújható fürdőzőeszközzel (gumicsónak, gumimatrac) se merészkedjen be, az úszni nem tudó gyermekeknek pedig kötelező mentőmellény vagy mentő-gallér használata.

Ha pedig fürdés közben váratlan veszélyhelyzet adódik (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb), ne essünk pánikba! Hiszen emiatt nem tudunk helyes döntést hozni, kapkodunk, a végtagjaink „lebénulnak”, ami akár végzetes következményekkel is járhat.

Akár zárt, akár szabad strandon töltjük a forró nyári napokat, mindig tartsuk szem előtt: a vízbe csak az menjen, aki megfelelő vízbiztonsággal rendelkezik!