Ne váljon belőled áldozat!

A legkülönfélébb veszélyek leselkednek szinte lépen-nyomon a fiatalokra, és sokszor a legnagyobb veszélyt ők maguk jelentik önmaguk számára — egyrészt az életkorukra jellemző mérhetetlen kíváncsiságuk, másrészt tapasztalatlanságuk miatt.

Még a tapasztalt, és a diákoknál az úgynevezett „sötét oldalt” jobban ismerő újságíró számára is érdekes és tanulságos, összetett tematikájú, példákként megtörtént esetek sokaságát felsoroló, interaktív előadást tartottak tegnap délelőtt a Bűnmegelőzés Hete keretében a Ioan Slavici Főgimnázium közel 200 diákja részvételével. A beszélgetések során terítékre került a tudatmódosító szerek és a kemény drogok fogyasztása, az emberkereskedelem, a világhálón leselkedő veszélyek és a legújabb „becserkészési” módszerek, a fiatal- és kiskorú bűnelkövetők — mind-mind azzal a céllal, hogy a diákokból ne váljon áldozat.

Csak egy kis pörgés

Sajnos nem újdonság (és aki számára mégis — értve itt főképp a szülőket —, az valamiféle struccpolitikát folytatva, fejét homokba dugva él), hogy Szatmárnémetiben ugyanolyan könnyedén beszerezhető a legenyhébb tudatmódosító szerektől kezdve a legkeményebb (kokain, heroin) drogokig számos kábítószerfajta, mint bármelyik nagyvárosban, s az sem, hogy a kipróbálók, hétvégi fogyasztók jelentős része a diákkorú fiatalokból áll. A Drogprevenciós Központ munkatársa, Camelia Iacob a „lelkifröccs adás” leghalványabb szándéka nélkül, teljesen tárgyilagosan (és talán épp ezért igen hatásosan) sorolta fel azt a folyamatot, amely a kíváncsiság hajtotta, első, „ártatlan” joint elpöfékelésétől a kőkemény függőségig, s ezzel együtt a drogcsempészetig vezet. „A legtöbben közületek hamarosan egyetemre mentek, s az egyetemi központokban még nagyobb a veszélye annak, hogy drogfogyasztókká váltok. A szülői felügyelet teljes hiánya, az új barátok, s a nekik való megfelelés vágya, illetve a magasabb tanulmányi elvárások komoly rizikófaktort jelentenek. A drogfogyasztóból előbb függő, majd óhatatlanul szállító lesz, hiszen a kábítószerek pénzbe kerülnek, ráadásul nem is kevésbe, s lopásokból nehéz összeszedni egy-egy adag árát” — mondta Iacob, majd mindenfajta kommentár nélkül két kisfilmet vetített le. A diákok csak az első pillanatokban nevetgéltek, majd egyre nagyobb csendben és egyre komorabban hallgatták a két drogfogyasztó (egyikük ma már tiszta, a másik viszont nem tudott leszokni) fiatal vallomását. „A jointról valami erősebbre vágysz és váltasz, mert kell a folyamatos bódulat, a pörgés, amikor úgy érzed: tiéd a világ és senki nem állíthat meg. Senki, csak a zsebed, mert 1 kis tasak kannabisz 15–20 lej és jó napjaidon 10–12 tasaknyi sem elég… A „bármikor leállhatok” szlogen csak mítosz és önámítás. Ilyen nem létezik!” — vallotta a riportfilm ma már „tiszta” alanya, akit drogos kómából rángattak vissza az életbe, s akkor döntött úgy: leszokik.

Jó családból való… kiskorú bűnöző

Mint az ilyen és ehhez hasonló, felvilágosító-megelőzési beszélgetések során már annyiszor, a diákok zömének sokkszerű, mérhetetlen csodálkozása és hitetlenkedése sem maradt el, amikor tudomásukra hozták: 14. születésnapjuk betöltése után bizony jogilag felelősségre vonhatók a törvénysértésekért, 16 éves kor felett pedig már annak rendje s módja szerint fiatalkorúak börtönébe is kerülhetnek. A Szatmárnémeti Törvényszék kiskorú bűnelkövetőkre szakosodott pszichológusa, Crina Bran nem csak a jogi felelősségre vonás és büntethetőség alsó korhatárával döbbentette meg a hallgatóságát, hanem a munkája során tapasztalt esetekkel is. „Meglepődnétek, hogy milyen kevés a bűncselekmény elkövetésére a szegénység által kényszerített fiatal! A fiatal és kiskorú bűnelkövetők szinte mindegyike jó, középosztálybeli, polgári családból származik, akik szórakozásból, vagányságból vagy éppen a baráti körnek való megfelelési vágy miatt követnek el törvénysértéseket — fel sem fogva, hogy egész életükre megbélyegzi és bizonyos pályáktól el is zárja majd őket a „büntetett előéletű” minősítés” — magyarázta, példaként hozva fel azt a két, egyébként nagyon jól tanuló és tanáraik által elismert diáklány esetét, akik barátaik élménybeszámolóját hallgatva, vagányságból akarták kipróbálni: valóban annyira könnyű áruházból lopni? A kísérlet sikerült, hiszen csokival, parfümmel és napszemüveggel „gazdagabban” léptek ki az üzletből, végül mégis lebuktak, s mivel mindketten betöltötték már a 16-ot, jogerősen ítélték el őket — egyikőjük pedig ügyvédi álmaitól is búcsút vehetett, ugyanis büntetett előéletűként nem lehet jogi egyetemre felvételizni.