Nehezen kiharcolt jog, amivel élni kell
Utoljára módositva: 2012-06-09 11:05:12

Dr. Varga Attila parlamenti képviselőt, alkotmányjogászt a választási rendszer kialakulásának történetéről és a Romániában 1989 után végbemenő rendszerváltás főbb mozzanatairól és az új hatalom legitimizálásáról kérdeztük.

Varga Attila

Mióta vannak választások?

— Bármennyire is természetesnek tűnik ma már számunkra a választások procedúrája, hozzászoktunk, hogy négyévente vannak önkormányzati, illetve parlamenti választások. Nem szabad elfeledni azonban, hogy ezt a mostani társadalom mintegy két évtizede gyakorolja, korábban több mint negyven évig nem beszélhettünk választásokról. Már nagyon kevesen vannak azok, akik megélték a két világháború közötti időszakot, amikor még voltak választások. Mindamellett, hogy van egy újszerűsége a választásoknak, ma már úgy tűnik, hogy mióta világ a világ, mindig voltak választások. Valójában a választójogoknak az alkotmányos és közjogi intézménye nem olyan régi. Igazából még kétszáz évre sem tehető, hogy ez elterjedt és valóban általános gyakorlattá vált. A választásnak a létjogosultsága —, ha szabad ezt így mondani — a hatalomnak a legitimizációjával függ össze. Tehát a hatalomnak a gyakorlása az, hogy a társadalomban vannak bizonyos emberek, akik vezetnek, és nagyon sokan vannak, akiket vezetnek. Ez óhatatlanul felveti a kérdést, hogy milyen alapon vezetnek azok, akik vezetnek, hogyan kerülnek abba a funkcióba, hogyan gyakorolják a hatalmat, milyen alapon jutnak hatalomhoz?

— Hogyan lehet hatalomhoz jutni és mi az, hogy hatalom?

— Két elmélet van — két alapmegközelítés. Az egyik a tizennyolcadik század előtti abszolút monarchiákra jellemző, amelyek a hatalmat isteni eredetűnek tekintették, és ezzel nagyjából meg is volt oldva a kérdés: a hatalom Istentől származik. A tizennyolcadik században a népszuverenitás került előtérbe, a népszuverenitás elmélete, amely azt mondja ki, hogy a hatalom a néptől ered. Ez pedig létrehoz egy képviseleti, pontosabban népképviseleti elvet és rendszert a korábbi rendi képviselet, a társadalom bizonyos rendjeinek, főleg a főnemességnek, az arisztokráciának és a főpapságnak a képviselete valósult meg a tizennyolcadik század előtti századokban.

A plénum szünetében egyeztet az RMDSZ–frakció

 

Törésvonal

 

— Mikor kezdett intézményessé válni a választási rendszer?

— A törésvonal lényegében az 1789–es francia polgári forradalom idején jött létre, melynek olyan gondolkodók voltak az előkészítői, mint Rousseau és Montesquieu, akik elméletileg is megalapozták a népszuverenitás elvét, amely aztán a hatalomgyakorlást, illetve a képviseleti elvet gyakorlatba ültette. Itt van egy nagyon érdekes különbség Rousseau és Montesquieu között. A demokrácia népuralmat jelent, amit jóval korábban a görög demokráciákban gyakoroltak, ott viszont nem választottak igazából, hanem kialakult egyfajta rendszere annak, hogy kik vezetnek, illetve bizonyos kérdésekben döntöttek, mégpedig közvetlen módon az Agorán. Ez egy nagyon szűk kör volt, kevés embernek volt döntési joga ahhoz képest, hogy mennyi lakosa volt az athéni görög városállamnak. Visszatérve Rousseaura, a közvetlen, antik típusú demokráciát részesítette előnyben. Igen ám, csak már az ő korában, az 1700–asévekben ez mind fokozódott, egyre nagyobb lett az államoknak a lakossága, egyre nehezebb lett közvetlenül dönteni minden kérdésben. Ezzel szemben Montesquieu a közvetett demokráciát, azaz a képviseleti demokráciát részesítette előnyben, és ez vált általánossá szerte a világon.

Kulturális eseményt szervez kollégáival

 

Hatalom átruházás

 

— Az általános választásoknak mi a lényege?

— Ennek az a lényege, hogy a népé a hatalom, de azt a nép nem tudja közvetlenül gyakorolni, hanem közvetett módon, választásokkal átruházza a képviseleti szervekre, a parlamentre, illetve, a későbbi korokban — a jelenben is — a helyi önkormányzatokra. A reformáció — a lutheri, de különösen a kálvini, mert ő politikusabb alkat volt —, bevezette az egyenlőség tanokat. A kálvini tanokban megjelenik az egyenlőség, és ez már előkészíti a hatalom legitimációját, ami egyre általánosabbá válik. A reformáció nemcsak az egyház átszervezése, hanem a hatalom átszervezése is, a hatalomgyakorlás módja is, hiszen a presbitérium egy demokratikus intézmény. Ott van a lelkész mögött a népképviselet. Ez azt jelezte, hogy szükséges a hatalomnak egyfajta morális igazolása. Ez mindenki számára érthető igazolás, ez jelenik meg a Rousseau-i gondolkodásban, a közjónak a fogalmában, hogy ez a legitim hatalom, mely a közjót szolgálja.

Identitás–díjal tünteti ki Fejér Kálmánt

 

Közvetlen szavazás

 

A közvetlen szavazás elég rövid idő alatt közvetetté alakult át. Miért volt szükség erre?

— Miután kialakult ez a fajta népuralom, ami maga után vonta a népképviseletet — azt, hogy a nép, akié a hatalom, meg kell találja azt a mechanizmust, amely által részint átruházza a hatalom gyakorlását, de annak gyakorlását tudja ellenőrizni — mindjárt a francia forradalom után megjelent a népképviseleti elv, az 1791–es első francia alkotmányban, majd 1793–ban a jakobinus alkotmányban, de 1848–ig nem jelent meg sehol az általános, egyenlő, közvetlen szavazási rendszer. Itt össze van kapcsolva jelentős mértékben a népképviselet a vagyoni cenzussal. Csak azok rendelkeztek szavazati joggal, akik egy bizonyos vagyonnal rendelkeztek. Igazából a maihoz hasonló formában, de még mindig nagy különbséggel, illetve a társadalom nagyon széles rétegének a bevonásával történt a választás. A tizenkilencedik században a legmodernebb alkotmányuk a belgáknak volt, de még az is csak a lakosság egy százalékának biztosította a választójogot. 1832–ben a brit törvény a lakosság hét százalékának biztosított választójogot.

Czintos József művészi munkáját méltatja

 

Általános választás

 

— Mikor ültették igazán gyakorlatba az általános választásokat, és mikor szavaztak először a nők?

— Az igazi áttörést az 1848 utáni francia és svájci alkotmány jelentette, ezek általánossá tették a választójogot, de csak a férfiak körében. 1906–ig csak a férfiak rendelkeztek választójoggal, addig igényként sem fogalmazódott meg, a társadalom természetesnek tartotta azt, hogy lényeges kérdésekben a férfiak döntenek. A huszadik század elején indultak el azok az emancipációs mozgalmak, amelyek során felmerült az igény a nők választójogának a megadására. Érdekes, hogy a világon elsőként Finnországban szavazhattak a nők, más országokban többnyire csak a második világháború után. Később bizonyos országokban felmerült, hogy a választás állampolgári kötelesség legyen, ennek bevezetése nem lenne szerencsés.

— Nem minden ország ismerte el könnyen, hogy a választáshoz való jog az állampolgársághoz kötött. Miért nem akarta sok uralkodó minden állampolgár számára biztosítani a választójogot?

— Mint mondtam, a választás 1848 után vált általánossá, akkor is csak megszorításokkal. Poroszországban megjelent egy törvény, ami általánossá tette a választójogot a férfiak körében, de az akkori uralkodó úgy gondolta, hogy ez a törvény túl liberális és egy hármas szintű választójogot vezetett be, amit vagyonhoz kötöttek, vagyis a vagyon határozta meg a szavazat értékét. Itt jelent meg a cenzus fogalma.

 

Cenzusi formák

 

— Milyen cenzusi formákat ismerünk?

— A cenzus azt jelenti, hogy a választójog valamihez kötve van. A legrégebbi a vagyoni cenzus. Akinek vagyona van, az választhat és az választható. Ma is vitatott az a téma, hogy sokkal szabadabban dönt az, aki nem abból él meg, hogy képviselő vagy valami közjogi tisztséget lát el. A másik a kor cenzus, ami ma is létezik. A választás egy felelősségteljes döntés, választani csak az tud, aki ítélőképességének a birtokában van és jogképességekkel rendelkezik. Romániában a tizennyolc évet betöltöttek szavazhatnak. A választhatóság huszonegy év, de több a szenátor és az államelnök esetén. A harmadik a műveltségi cenzus. Ez azt mondja ki, hogy csak azok választhatnak, akik tudnak írni és olvasni. Volt még a nemi cenzus, ami megszűnt, és a helyhatósági választásoknál van a helyben lakási cenzus, ami egy reális dolog, hiszen polgármestert és megyei tanács elnököt csak azok válasszanak, akik abban a választói körzetben élnek.

 

Jogalkotás

 

— Hogyan alakult a választójog Romániában?

— Az 1989 előtti több mint negyven év alatt a választás szó polgári demokratikus értelmében nem létezett. Voltak színjátékok, voltak különböző intézmények, mint a Nagy Nemzetgyűlés, de annak semmi köze nem volt a demokratikus parlamenthez. Volt helyi vezetés, de annak semmi köze nem volt az önkormányzathoz. 1989 után mindjárt az első probléma ezeknek az intézményeknek a létrehozása volt. Egy törvényerejű rendelettel megalakították a Nemzeti Megmentési Frontot, ennek egyik első feladata a választójogi törvény megalkotása volt.

 

— Milyen gondokat okozott a romániai rendszerváltás után a jogalkotás?

— Mivel erőszakos módon történt a rendszerváltás, az első legfontosabb feladat, az új hatalomnak a legitimációja volt. Sokan emlékeznek még, hogy az év első felében mennyi zavargás volt. Ezért volt fontos, hogy az akkori hatalom mielőbb legitimmé váljon. Voltak akik megkérdőjelezték az új hatalmat, voltak akik nem. Sürgősen meg kellett szervezni a választásokat, ami május 20–án meg is történt. Ettől kezdve nyert valamilyen legitimitást a hatalom. Bár ez egy titkos, szabad választás volt, sokan mégsem fogadták el. Tüntettek az egyetemisták és az értelmiség, a fővárosba utazó bányászok akartak rendet teremteni stb.

 

— Ebben a sajátos időszakban sokan attól tartottak, hogy bármikor visszatérhet a régi hatalom. Mikor vált bizonyossá, hogy valóban megtörtént a rendszerváltás?

— 1990–ben még alkotmány sem volt, az csak 1991 végén került elfogadásra. Az 1990–től 1991 végéig működő sajátos parlament egy átmeneti hatalom volt, de már legitim. Ez a parlament dolgozta ki az alkotmányt. Az első választójogi törvény ki kellett alakítson egy olyan rendszert, ami korábban nem létezett. Ennek alapja a több pártrendszer. Ehhez versengő pártokra volt szükség. Egy olyan választási törvényt kellett létrehozni, amelyik betartatja a pártok küzdelmeit, ahhoz hogy bejuttassák képviselőiket a parlamentbe. Ezért alakult ki a listás választási rendszer. Ez egy viszonylag egyszerű, jól nyomon követő, a társadalom számára jól érthető rendszer. A pártok összeállítanak egy listát, a választók a pártokról döntenek, nem annyira a személyekről. Ez akkor rendjén való volt, hiszen egy több mint negyven évig tartó durva diktatórikus rendszer után bármilyen beállítottságú párt képviselői bejuthattak a parlamentbe.

 

Helyén való döntés

 

— Sokan bírálták ezt a választási rendszert, mi az oka annak, hogy mégis elég sokáig volt érvényben.

— Ez egy helyénvaló döntés volt és lényegében 2008–ig fenn is maradt. Időközben 2000 után megjelentek olyan hangok, a civil társadalom és a politikusok részéről, hogy a listás rendszerben a pártokrácia működik, a választóknak nincs beleszólásuk abba, hogy ki legyen az a személy, aki őket képviseli. Ez egy jogos igény és felvetés volt, a megoldás nem volt jó, amit 2007–2008–ban az akkori parlament produkált. Tényleg igaz az, hogy tizenhat év után ideje egy kicsit átgondolni a választási rendszert, de átesni a ló másik oldalára és a tisztán listás választási rendszerből átmenni a tisztán egyéni választási rendszerre, ez szerintem elhibázott lépés volt. Akkor sokan hangoztatták, hogy megtisztul a politika, forradalmi változások következnek be és egy morálisan tiszta politikai osztály fog kialakulni, és közel fog kerülni a választóhoz a megválasztott személy. Ma már látszik, hogy milyen méltánytalanságok, aránytalanságok és zűrzavar következett be 2008 után, amikor bizonyos körzetekben első helyről nem jutottak be a jelöltek, de bejutott a második vagy a harmadik helyen lévő jelölt. Volt akinek több tízezer szavazat kellett, hogy mandátumot kapjon, volt akinek nagyon kevés.

 

Arányos képviselet

 

— A listás rendszer előnye, hogy arányos képviseletet biztosít azzal, hogy nincs elveszett szavazat.

— Ez valóban így van. A 2008–as választáskor, aki megszerezte az ötven százalék plusz egy szavazatot mandátumhoz jutott, de utána a résszavazatoknak jött egy bonyolult leosztása. Ez nyomokban még őrizte az arányosság elvét, de ez már egy lépés volt a másik nagy rendszer felé. Egy nagyot léptünk azzal, hogy májusban egy olyan változtatást fogadott el a parlament, ami szinte teljes mértékben törli az arányosság elvét, tisztán egyéni körzeti rendszert hoz be, egy fordulóval, ahol már nincs újraosztás. Itt nagyon sok lesz az elveszett szavazat. A másik hibája, hogy nem biztosítja a stabil kormányzás lehetőségét. Az én személyes véleményem az, hogy ez a választási törvény nincs összhangban az alkotmánnyal. Az igazi megoldás egyfajta vegyes rendszer lenne. A parlament tagjainak egy része — itt lehetne vitatkozni az arányokon — egyéni választókörzetben jutna be, a másik része listáról. Így nem lennének elveszett szavazatok.

 

Önkormányzat

 

— Önkormányzati választásokra készülünk. Beszéljünk egy kicsit az önkormányzati rendszer kialakulásáról.

— Az első önkormányzati törvény 1991–ben jelent meg, még az alkotmány előtt, mert létre kellett hozni az önkormányzatokat. Akkor a megyei tanács még saját soraiból választotta ki elnökét. Majd jött az önkormányzati reform. Előbb a 2007/22–es kormányrendelet, amit a Ciorbea–kormány dolgozott ki, később alkotmányellenesnek minősítették. 2001–ben a Nastase–kormány dolgozta ki a 215–ös törvényt. A 2008–ban megjelent törvény értelmében a megyei tanács elnökét névre szólóan választották a megye választópolgárai. 2012–től hasonló módon, egyfordulós választáson kapnak mandátumot a polgármesterek is. Ez a két konkrét lehetőség mozgósító erővel kell hasson, hiszen az emberek közvetlenül döntenek. Ez egy olyan nehezen kivívott jog, amivel élni kell.

 

Elek György

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Volt egyszer egy... Hollywood
Ma, 21:00
1969, Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész (Leonardo DiCaprio) és jó barátja, kaszkadőre (Brad Pitt) együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is…. Nincs nagyobb esemény annál a filmes világban, mint amikor Tarantino re
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. augusztus 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2 ek. vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg liszt, 3 bögre tej, 15 dkg bacon, 25 dkg cheddar ...