Nekünk az anyaország Erdély!
Utoljára módositva: 2017-10-09 11:43:53

Erdőd, Aranyosmeggyes és Szamosdob az a három település, ahol a magyarság aránya nem éri el ugyan a 20%-os küszöböt, de jelentős lélekszáma miatt joga lehetne a hivatalos anyanyelvhasználatra.

Történelmi szempontból Szatmár megye egyik legpatinásabb és leghíresebb települése Erdőd — anyanyelvhasználat szempontjából viszont sajnos az egyik legnevralgikusabb és legfájóbb pont is, ahol az RMDSZ már évek óta próbál(na) párbeszédet kialakítani a többségi vezetőséggel, sajnos sikertelenül. Igaz ugyan, hogy az összlakosság létszámához viszonyítva a magyar kisebbség valóban nem éri el a 20%-os küszöböt, ugyanakkor jelentős létszámú (6231/1092), s az is igaz, a kisvárosnak magyar alpolgármestere van, de semmi egyéb, sem a városban, sem a turistacélpontnak számító várban, ahol például a település történelmét bemutató kiállításon — amelyen a magyarság is megkerülhetetlenül érintett — csak román feliratok vannak, leszámítva a várépíttető Bartolomeu Dragfi, azaz Drágffy Bertalan a vár bejárata előtt őrködő mellszobrának párszavas feliratát.

 

 

Elutasításra talált az RMDSZ párbeszéd-kezdeményezése, annak ellenére, hogy a kisebbségek jogai nincsenek rendezve sem országos, sem Szatmár megyei szinten — miközben Románia ebben a tekintetben „modellértékű országnak” van minősítve. „Azzal a kijelentéssel, hogy Románia modellértékűen biztosítja a kisebbségek számára a jogokat, talán még egyet is értettem volna, ha pár nappal ezelőtt nem utasítják el a 215/2001-es törvény anyanyelvhasználati küszöböt érintő módosítási, pontosabban a törvénnyel kapcsolatos valamennyi módosítási javaslatunkat” — fogalmazott Erdei D. István képviselő a Magyar Lóránd képviselőtársával közös sajtótájékoztatón. Mint hangsúlyozta, nagyon ritkán van arra példa, hogy egy törvénymódosító javaslatot a cikkelyek egyenkénti megvitatása és mindenféle párbeszéd nélkül, egészében és teljességében elutasítsanak. „Az oly sokszor és egyre inkább emlegetett centenárium küszöbén nagyon is komolyan kellene venni a Gyulafehérvárt 1918-ban leírtakat és elfogadottakat. Nem tagadjuk, hogy van, ami a romániai kisebbségek jogaival kapcsolatosan akkor elfogadottak közül megtalálható a mai törvényekben, de 100 év alatt nagyon sok minden megváltozott, átalakult a világ, ami felülírja az akkori állapotokat. És hangsúlyozom: nem csak a magyar kisebbségről van szó, hanem a Romániában élő valamennyiről — épp ezért teljesen érthetetlen, hogy a kisebbségi képviselők is elutasították módosító javaslatainkat. A jelentős számú német vagy a lipován kisebbség részéről egyenesen felfoghatatlan. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásáról szóló első szakértői jelentés, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is felhívja Románia figyelmét arra, hogy a 20 százalékos küszöb túl magas, mindkét dokumentum ennek csökkentését szorgalmazza. Az általunk benyújtott módosításban 10 vagy 15%-os küszöböt javasoltunk, valamint az alternatív küszöböt a többség-kisebbség közötti arányban” — mondta Erdei D., példaként Kolozsvárt (amelynek 450 000-es lakosságából körülbelül 50 000 a magyar) és három Szatmár megyei települést, Erdődöt (6231/1092), Aranyosmeggyest (6683/1007) és Szamosdobot (2760/537) említve, ahol az összlakosság létszámához viszonyítva a magyar kisebbség valóban nem éri el a 20%-os küszöböt, ugyanakkor jelentős létszámú. „Úgy véljük, nekik is joguk van anyanyelvüket használni az önkormányzati — és nem csak — ügyintézések során” — mondta.

Bár egyes településeken az anyanyelv használata a gyakorlatban törvény nélkül is működik, de nem mindenhol, és nem lehet jóindulatra bazírozni egy ilyen fontos kérdésben — mutatott rá Magyar Lóránd. „Nekünk az anyaország nem Magyarország — sokan akarják ezt a szánkba adni ugyan, de számunkra az anyaország Erdély, mert itt élünk, és itt akarunk teljes jogú állampolgárként élni! De ha nincs párbeszéd, s még csak hajlandóság sem a párbeszédre, 100 évnyi frusztráció marad csak. Erre —sajnos — az egyik legjobb példa és legfájóbb pont megyénkben Erdőd, ahol évek óta próbálunk párbeszédet kialakítani — sikertelenül. Igaz, van magyar alpolgármester, de semmi egyéb, sem a városban, sem a turistacélpontnak számító várban, ahol például a település történelmét bemutató kiállításon — amelyen a magyarság is megkerülhetetlenül érintett — csak román feliratok vannak” — fogalmazott, rámutatva arra is: a romániai politikai élet bebizonyította, hogy képtelen a párbeszédre, s ez csak erősödni fog 2018-ban, a legjobb védekezés a támadás módszert alkalmazva, uszításokkal igyekezve elterelni a figyelmet az egyre súlyosbodó, valós problémákról.

 

Szabó Kinga Mária

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Mamma Mia! Sose hagyjuk abba
Ma, 19:05
Tíz évvel azután, hogy a Mamma Mia! több mint 600 millió dollár bevételt hozott világszerte, visszatérünk a varázslatos görög szigetre, Kalokairire ebben az új musicalben, mely szintén az ABBA dalaira épül. A film ide-oda ingázik az időben, és megmutatja, hogy a múltbéli kapcsolatok miképp hatnak a jelenre. Így az eredeti szereplőkhöz csatlakoznak fiatal énjeik, köztük a fiatal Donnát alakító Lily James (A legsötétebb óra, Nyomd, Bébi, nyomd!, Downton Abbey).
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2

Helyfoglalás
A védelmező 2.
Ma, 21:20
Amerikai fantasztikus thriller, akciófilm, krimi
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Mit szólsz a 2018-as világbajnokság eredményéhez?
Várható volt, megérdemeltem nyertek a franciák
A horvátok jobbak voltak
Mindegy volt, ki nyeri
Nem néztem a VB-t
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. július 21.)


    KONYHA
      Hozzávalók: 1 csomag rétestészta (de leveles tésztával is jó), 10 dkg spenót, 20 dkg túró, 1 db tojás, ...