Nem a szemétdíj emelkedett — ez nem romániai sajátosság

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arra a lakossági felháborodásra reagált, amit a szemétdíj — félreérthető módon bejelentett — emelése váltott ki. A szeméttelepeken lerakott háztartási hulladékra minden uniós ország fizet büntetőkamatot, mutatott rá.

A Szatmár Megyei Tanács 2006-ban aláírt egy finanszírozási szerződést a Környezetvédelmi Minisztériummal, és vállalta, hogy tizenöt százalékra emeli az újrahasznosítható hulladék külön formában történő gyűjtését — tájékoztatott Pataki Csaba megyei tanácselnök. Ez valamennyi önkormányzat számára előnyös volt, hiszen szükségessé vált a szeméttelepek megszüntetése, ezek lezárása, valamint meg kellett építeni egy lerakatot, ennek közelében egy komposztálót és egy válogatórendszert, mindezt átrakóállomások létrehozásával, hogy ne egyszerre vigyenek be nagy mennyiségű szemetet a szeméttelepre. A Szatmár Megyei Tanács 2010–11-re elkészítette a lerakatot, s amikor ez használhatóvá vált, el lehetett kezdeni a régi szeméttelepek lezárását, a szamosdobi telepre nem is lenne szabad komposztálható és újrahasznosítható szemetet szállítani. Pataki emlékeztetett arra is, hogy a megyei tanács létrehozott egy céget, amely a szeméttelepet működteti, ezzel pedig a megyei önkormányzat teljesítette a feladatát.

A szeméttelepeken lerakott háztartási hulladékra kirótt büntetőkamat nem egy itteni sajátosság, minden uniós országban létezik, mutatott rá a tanácselnök. Németországban például nyolcvan euró/tonna, nálunk idén 80 lej, de jövőre már 120 lej lesz tonnánként. Az Európai Unió elve az, hogy a szennyező fizet. A díjat azok kell hogy fizessék, akik a szemetet megtermelik, a szeméttelep fenntartója semmit nem kap ebből a pénzből, ez bekerül az Országos Környezetvédelmi Alapba, magyarázta Pataki Csaba. A tanácselnök kihangsúlyozta azt is, hogy a megyében jelenleg több mint ötven engedélyezett, újrahasznosítható anyagokat gyűjtő cég van, ezek felvásárolják azokat az anyagokat, amelyek nem kellene hogy a szeméttelepre jussanak. Románia vállalása az volt, hogy 15 százalékra növeli az újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtését, ebből jelenleg 2% teljesült. Németországban, ahol több évtizede foglalkoznak ezzel, körülbelül a szemét felét sikerül szelektíven gyűjteni.

A helyi önkormányzatok és a szolgáltatók közötti megegyezés alapján döntik el, hogy ki milyen mennyiségű szemetet termel és annak elszállításáért mennyit fizet. Ne gondolja senki azt, hogy például a Florisal sokkal többet számláz ki, mint amennyit elszállít. Körülbelül százötven kiló egy köbméter szemét, a számlázás a kukák nagysága alapján történik. A Környezetvédelmi Ügynökség és a Környezetvédelmi Felügyelet ellenőrzi, hogy a lerakott mennyiség megegyezzen a kiszámlázott mennyiséggel.

Arra a kérdésre, hogy 2020-ig rendeződik-e a szemétügy, Pataki elmondta: mindig hozzá fog jönni a lerakati díjhoz a különdíj, ami egyfajta ösztönzés arra, hogy történjenek lépések annak érdekében, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a telepre — magyarázta a megyei tanács elnöke, aki úgy véli, ezt a problémát nem lehet megyei szinten kezelni, a legegyszerűbb háztartási szinten megoldást találni. Ki kell dolgozni egy olyan metódust, hogy aki szelektíven gyűjt és tényleg kisebb mennyiséget termel, az legyen motiválva. A dolgok jelenlegi állása szerint viszont akkor is be kellene fizetni a Környezetvédelmi Alapba a meghatározott összeget, ha Szatmár megyében egyáltalán nem lenne szemét — mutatott rá Pataki Csaba.

Elek György