Nem csak a földügyekkel vannak gondok Hadadon

Hadadon tartott kihelyezett fogadóórát dr. Eugeniu Avram kormánybiztos — és nem csak a még mindig sok esetben zűrzavaros föld- és legelőügyek kapcsán, hanem egy sokkal kényesebb „vád” miatt is.

Pár héttel ezelőtt jelentkezett Szatmárnémetiben kormánybiztosi meghallgatásra Mărieş Viorel hadadgyőrteleki lakos, aki bizonyos területek visszaigénylésével kapcsolatos szabálytalanságok, illetve a község 1992-es földterület-térképeinek „eltüntetése” mellett saját és az egész győrteleki román közösség, valamint maga a falu diszkriminálásával is megvádolta Balogh Ferencet, Hadad község polgármesterét — természetes volt hát, hogy a tegnapi kihelyezett meghallgatáson a 15 bejelentkezett panaszos közül ő legyen az első, aki elmondhatja vélt vagy valós sérelmeit. Sorolta is őket bőségesen — közel egy órán keresztül —, kezdve azzal, hogy kevesebb földterületet kapott vissza, mint amennyi szülei birtokában volt 1919-ben; igényelve, hogy a Hadadi Állattartók Egyesülete tízévnyi használatra kapott legelők egy részét, amelyet se nem használnak, se nem tartanak rendben, használhassák kimondottan a győrteleki állattartók. Mint kiderült, a Hadadi Állattartók Egyesülete valóban „szabadulna” attól a legelőtől és szívesen át is adná a győrteleki állattartóknak — ehhez azonban ők egyesületbe kellene tömörüljenek, amit nem akarnak. „1919-ben, Nagyrománia megalakulása után a győrteleki iskola 10 hektár földet kapott az államtól, ez azonban most, 2015-ben nem képezi az iskola tulajdonát, nincs az iskola nevére bejegyezve, különböző területek szántóföldként vannak nyilvántartásba véve, pedig 1919-ben legelők voltak. Igaz, 1958-tól a mezőgazdasági termelőszövetkezet felszántotta és szántóföldként használta 1989-ig, de azok akkor is legelők!” — melegedett bele egyre jobban a múlt felemlegetésébe, amíg a Kataszteri Hivatal munkatársa fel nem világosította: a legelőket a Kormánybiztosi Hivatal 1991-ben, az akkori törvények értelmében azonosította és nyilvánította legelőkké s 24 év távlatából már nemigen lehetne módosítani bármit is. Mărieş vádjai tovább záporoztak Balogh polgármester felé: omlik össze a győrteleki kultúrház, járhatatlan a faluba bevezető út és az utcák, a polgármester pedig csak karba tett kézzel nézi, nem is törődik vele; 1968-től kezdődően a Hadadi Polgármesteri Hivatal titkári tisztségét mindig győrteleki románok töltötték be, ráadásul a polgármester nem is olyan rég román nemzetisége miatt kidobta a hivatal épületéből és rendőrt is hívott. Ez utóbbi nagyon súlyos vád, jelenteni kell az Országos Diszkriminációellenes Bizottságnál, s ha igaznak bizonyul, a polgármesternek felelnie kell — ha viszont nem, akkor a vádaskodónak, hívta fel a figyelmet Avram kormánybiztos. Rögtön változott is a történet. Balogh Ferenc polgármester pedig türelmesen válaszolt a vádakra: a kultúrház felújítására pályázatot nyújtottak be, amit meg is nyertek, most zajlik a licit, és áprilisban elkezdődnek a munkálatok. „Az útjavításra is pályáztunk a Helyi Fejlesztési Program keretében, ott sajnos nem nyertünk, saját pénzünk pedig nincs, hogy önerőből felújítsuk, pedig nagyon szükséges lenne, mert az 1994–95-ben készült betonút a földcsuszamlások következtében megcsúszott — erről nagyon jól tud a megyei tanács is, hiszen kértem az ő segítségüket is” — fogalmazott a polgármester. A diszkriminációs vád története pedig annyi volt: Mărieş egy falubelijével — földterületei nagyságát bizonyítandó — a régi mezőgazdasági nyilvántartásokat kereste a polgármesteri hivatalban, pontosabban kerestette az egyik ott dolgozó hölggyel, egyre agresszívebben utasítva és fenntartva a munkájában. A polgármester ekkor felkérte: hagyják békén a hölgyet, csillapodjanak le és távozzanak az épületből, de ez csak olaj volt a tűzre, a polgármester végül a helyi rendőr segítségét kérte a feldühödött férfiak lecsillapítására, ugyanakkor azt is kérve a hatóság emberétől: ne büntesse meg a győrteleki rendbontókat.

A vádaskodó panaszos távozása után a helyi tanács két, győrteleki illetőségű tanácsosát, Tarba Horeát és Rogoz Vasilét hallgatta meg a kormánybiztos, akik elmondták, sem őket, sem az általuk képviselt román közösséget nem érte diszkrimináció soha. „Hadadgyőrtelek a Román Belföldi Hírszolgálat (SRI) egykori vezetőjének, Virgil Măgureanunak a szülőfaluja, aki kiemelt figyelmet fordított a fejlesztésére, bevezettette a vizet, a telefont, megcsináltatta az utat — Győrtelek kiemelkedett a többi falu közül, azok meg jól lemaradtak. Természetes, hogy Balogh polgármester úr a többi, nem olyan jól ellátott településre fordított nagyobb figyelmet. Most egyensúlyba kerültek a dolgok. Ha bárki jelezte nekünk a faluban, hogy valami gond van, azt előterjesztettük a tanácsnál és igyekeztünk megoldani. Vannak emberek, akik jó dolgukban vagy unalmukban összevissza beszélnek és feljelentgetnek, de a győrtelekiek nincsenek sem elhanyagolva, sem semmibe véve” — mondta Tarba.

Szabó Kinga Mária