Nem fáj, de nagy bajt okoz

A csontritkulás nem fáj, de nagy bajt okoz. Akár egy-egy banális mozdulat is vezethet törésekhez a csontritkulásban szenvedők esetében — tudtuk meg dr. Horge Monica belgyógyásztól.

A csontritkulás vagy oszteoporózis alattomos betegség, kezdetben semmilyen klinikai tünetet nem okoz. Első jele egy kisebb baleset, például egyszerű elesés miatti csonttörés lehet, előrehaladott formájában azonban már a mindennapi élet biztonságát is veszélyezteti. „Csendes” természete ellenére a csontritkulás az a betegség, amire nem szabad nem odafigyelni — hívja fel a figyelmet dr. Horge Monica belgyógyász, mert ha nem kezelik, a fokozatosan egyre gyengébbé és törékenyebbé vált csontozat komoly kockázatot jelent arra nézve, hogy csonttörések jöjjenek létre.

Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek. A törések leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjait érintik. Bár a legtöbb beteg viszonylag jól kezelhető műtétileg, a combnyaktörés jelentős mozgáskorlátozottságot és halált is okozhat a műtét utáni szövődmények miatt.

A változókorba lépő nők esetében, a menopauza első évében 30 százalékos a csonttömegvesztés, de a csontritkulás nem csak női betegség, a férfiakat is érinti — emeli ki a szakember, ráadásul tenni is lehet ellene.

Az ülő, rendszeres testmozgás nélküli életmód az egyik legfőbb oka a szaporodó csontritkulásos eseteknek. Éppen ezért a leghatékonyabb megelőzés a kiegyensúlyozott, a legtöbb izmot érintő és a legtöbb csontot terhelő testmozgás. A mozgás — kellő körültekintéssel — bármely életkorban elkezdhető, és mindenképpen jó hatású a csontokra. A maximális hatást akkor érhetjük el, ha már fiatalkorban rendszeresen mozgunk, de az ülő életmód lecserélése egy aktívabbra csak jó hatással lehet ránk — mondja Horge doktornő, hozzátéve, hogy a mozgás mellett az egészséges étkezésre is oda kell figyelni, a megfelelő kalcium- és D3-vitamin-bevitelre.

A szervezet kalciumigénye gyerekkorban és kamaszkorban a legnagyobb, amikor a csontváz gyorsan nő, de jelentős a kalciumigény terhesség és szoptatás alatt is. A menopauzát követően, illetve idősebb férfiak esetében szintén szükség van sok kalcium fogyasztására, mivel a kor előrehaladtával a szervezet egyre kevésbé hatékonyan szívja fel a kalciumot, továbbá egyre nagyobb a valószínűsége a kalcium felszívódását hátráltató betegségek és gyógyszerek jelenlétének. Kiváló kalciumforrás lehet, és mindenki számára elérhető a tojás és a tejtermékek. „A szervezetnek D-vitaminra is szüksége van, amire a jelenlegi, nyári időszakban szert tehetünk a napfény segítségével, de télen már kevésbé. Pótolhatjuk ezt, ha sok halat és tojássárgáját fogyasztunk, hiszen ezeknek magasabb a D-vitamin-tartalmuk” — magyarázta a doktornő, de azt is elmondta, hogy ha nagyobb hangsúlyt akarunk fektetni a megelőzésre, akkor mindezek mellett mellőzni kell a dohányzást, mérsékelni a koffein- és alkoholfogyasztást.

Csontsűrűségmérés

Az oszteoporózis legegyszerűbb szűrési módszere a csontsűrűségmérés — tudtuk meg a szakembertől. A mérés során az oszteoporotikus törésnek leginkább kitett helyeken — combnyakon, ágyéki csigolyákon, csuklón — mérik a csont tömegét. A módszer lényege, hogy minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, míg a ritkább, kis tömegű csont kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerekkel határozzák meg, az ettől való eltérés a csonttörés kockázatával arányos. A csontsűrűség-vizsgálat elsősorban az 50 év feletti hölgyeknek ajánlott, valamint azoknak a 40 év feletti nőknek és férfiaknak, akiknek a családjában előfordult csontritkulás.

Bumbuluţ Krisztina