Nem fizetnek kárpótlást a vadkárokért

Több törvény is született a vadkárok szabályozására, ezeket a jogszabályokat több alkalommal is módosították, a gazdák viszont, akiknek a mezőgazdasági területein jelentős károkat okoznak a vadak, nem kapnak kárpótlást, pedig az megilletné őket.

Az Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium (MAP) nyilvános dokumentumaiból, amelyek a vaddisznóállomány 2016–2019 közötti felméréseit, a jóváhagyott és javasolt kilövések számadatait összegzik, az derül ki, hogy jelentősen megszaporodott a vaddisznóállomány száma, s az állatok sok helyen károkat okoznak a termésben. Van lehetőség kártérítésre, de ez nem egyszerű. Ha a gazda kártérítést kér, bizonyítania kell, hogy megtette a szükséges védekezési lépéseket, azaz kérte a vadásztársaság segítségét a kultúrák védelméhez, villanypásztorral, emberi erővel vagy más módszerrel védte veszélyben lévő kultúráját. Ha a vadásztársaság megfellebbezi a kártérítési követelést, az ügyben a bíróság dönt. A társaságnak is bizonyítania kell, hogy teljesíti a kilövési kvótát, megfelelő módon eteti a vaddisznóállományt, a követelményeknek megfelelően folytatja a vadgazdálkodást. A bíróság a gazda és a vadásztársaság hozzáállásának figyelembevételével dönt a kártérítés jogosságáról, esetenként ennek mértékéről. A minisztérium adatai szerint az ország optimális vaddisznóállománya harminchétezer egyed lenne, a vaddisznók valós száma azonban ennél sokkal nagyobb, és folyamatos növekedést mutat. 2015-ben az optimálisként megjelöltnek majdnem a háromszorosát, kilencvenegyezer egyedet összesítettek, 2016-ban kilencvenkilencezret, 2017-ben százötezret, 2018-ban száztizenhétezret. Erre az évre az állomány csekély mértékű csökkenését jelzik előre, a vaddisznók létszámát kilencvenkilencezer-hétszázra becsülik. 2016. augusztus 31. óta van hatályban a 830-as kormányhatározat, amelyet az afrikai sertéspestis megelőzésének, megfigyelésének és ellenőrzésének céljával alkottak meg. A rendelet többek között a vaddisznóállomány létszámának csökkentését is célozza, a négyzetkilométerenkénti 0,5-ös vagy ennél kisebb egyedsűrűséget tűzve ki célként, ami megakadályozza, hogy a járvány a vadállomány útján terjedjen tovább. A szakminisztérium kiegészítő kilövési kvótákat jóváhagyó 827-es számú rendelete azonban csak rá két évre, 2018-ban jelent meg. A rendelet értelmében a vaddisznó esetében az addigi 53 134 fős kilövési kvótát 28 013 egyeddel növelték, s ezt kilencven nap alatt kellett teljesíteni. Ugyanakkor elrendelték, hogy a sertéspestisgócok körüli tizenhárom kilométeres körzetben egészében kilövésre kerül a vaddisznóállomány, és teljesíteni kell a róka-, sakál-, szürkevarjú- és szarkakilövési kvótákat is. A 827-es rendeletet 2019-ben érvénytelenítették, s a szakminisztérium 673-as számú rendelete lépett a helyébe, amely a 2019. május 15.–2020. május 14. közötti időszakban 65 560 vaddisznó kilövését hagyta jóvá. A 673-as rendelet értelmében a vadászható, a mezőgazdasági kultúrákban kárt okozó vadfajok esetében a kilövés az év bármely időszakában engedélyezhető a vadászterület kezelőjének írásos kérése alapján. A kilövést megtehetik a vadászok a területkezelő szakalkalmazottainak vezetésével vagy az említett alkalmazottak is.

Szatmár megyében is jelentős károkat okoznak a vaddisznók a mezőgazdaságban. Mellau József, Csanálos község polgármestere lapunk kérdésére elmondta, hogy a gazdák évek óta panaszkodnak, hogy túl sok kárt okoznak a vaddisznók, többen megtették a törvény által előírt hivatalos kárjelentést, de azokra nem kaptak választ, vagy ha igen, akkor az nem a gazdák érdekeit szolgálta. Nagyon sok gazda bekerítette a földjét, de a vaddisznót nem lehet egy kerítéssel megállítani. Mellau úgy gondolja, hogy a törvényeket nem a gazdák, hanem a vadászok érdekében hozzák. Az elmúlt évek során többször ellenőrizte az okozott kárt a bizottság, elkészült a jegyzőkönyv is, de azóta sem történt semmi — nyilatkozta lapunknak Mellau József.

Elek György