×
2024. 04 26.
Péntek
Ervin
5 °C
szórványos felhőzet
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.64 RON
100HUF = 1.27 RON
Belföld

Nem kötelező az ügynökmúlttal kapcsolatos nyilatkozat

2014.10.22 - 17:30
Megosztás:
Nem kötelező az ügynökmúlttal kapcsolatos nyilatkozat

Elutasította az alkotmánybíróság szerdán Gheorghe Funar független államfőjelölt újabb keresetét, amelyben azt kérte: írassanak nyilatkozatot az államfőjelöltekkel arról, hogy nem voltak titkos ügynökök.

A magyarellenességéről elhíresült volt kolozsvári polgármester beadványa szerint a taláros testületnek azt is el kellett volna rendelnie, hogy a jelöltek október 25-éig írásban nyilatkozzanak arról, van-e más állampolgárságuk a román mellett. Funar a beadványban úgy vélekedett: nem kizárt, hogy az ország elnökévé a két magyar jelölt valamelyikét választják, akik „a Románia feldarabolásán és Erdély elcsatolásán ügyködő, revizionista magyar hatóságoknak” fogadtak hűséget, amikor magyar állampolgárságot kaptak. Az alkotmánybíróság egyhangú döntéssel elutasította Funar újabb keresetét, miután pénteken már elutasította egy másik, Victor Ponta elleni, a kormányfő állítólagos ügynökmúltjára hivatkozó óvását is. A média értesülései szerint az alkotmánybírák a szerdai döntésnél arra hivatkoztak, hogy a beadvány tárgya meghaladja az alkotmánybíróság hatáskörét. Az indoklást később teszik közzé. Az alkotmány nem tiltja a kettős állampolgárok megválaszthatóságát, az aktív katonákét és bizonyos — a törvények által megnevezett — köztisztviselőkét viszont igen. Traian Băsescu jobboldali államfő múlt hétfőn azt állította Victor Pontáról, hogy 1997 és 2001 között, amikor ügyészként dolgozott, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke volt és a tisztséghalmozással megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait. Az ügynökvádat Ponta tagadta, Băsescu pedig nem pontosította, mire alapozza a szociáldemokrata jelölt ügynökmúltjára vonatkozó vélekedését. A médiában hatalmas vihart kavaró bejelentésről kiderült, hogy ellenőrizhetetlen, tehát gyakorlatilag nem akadt olyan intézmény az országban, amely felfedte volna a választók előtt a jelöltek esetleges titkos ügynöki mivoltát vagy múltját. Ennek kiderítését és nyilvánosságra hozatalát, mind SIE, mind a titkosszolgálatot felügyelő, időközben összehívott parlamenti bizottság, mind az alkotmánybíróság elhárította.