Nem minden adalékanyag veszélyes
Az élelmiszerek feldolgozása során számos adalékanyag kerül be a kész- vagy félkész ételekbe, ám ezek hatását, felhasználását szigorúan ellenőrzik az élelmiszer-biztonsági szakemberek.
Az idei tanév kezdetével a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) egy érdekes kampányt indított el, amelynek keretében az iskolai, óvodai kifőzdékben készített ételek minőségére fektetnek nagyobb hangsúlyt, ugyanakkor az élelmiszerekben fellelhető adalékanyagokról is alaposabb tájékoztatást nyújtanak. Mindenki számára ismert tény, hogy a kész élelmiszerek készítése során számos adalékanyag kerül felhasználásra. Az Európai Unió több száz élelmiszer-adalékot tart nyilván. Az összes EU-tagállamra, sőt, világszerte érvényesek a jelölések. Minden adalékanyag besorolható egy-egy nagyobb kategóriába, vannak köztük olyanok is, amelyek egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer-adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik az E betűt követően. A számozás nem folytatólagos, mert az idők során néhányat betiltottak az adalékanyagok közül. Jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban. Az E-számok csoportjai: E100-tól E199-ig színanyagok, E200-tól E299-ig tartósítószerek, E300-tól E321-ig antioxidánsok, E322-től E399-ig savanyúságot szabályozó anyagok, E400-tól E429-ig zselésítő, sűrítőanyagok, nedvesítőszerek, E 430-tól E499-ig emulgeáló szerek, E500-tól E949-ig különböző adalékanyagok, E950-től E1518-ig édesítőszerek. A DSVSA-nak az ételszínezékekkel kapcsolatos tájékoztatásából kiderül, hogy ezen adalékanyagok használata elfogadott, amennyiben a feldolgozás, tárolás, csomagolás vagy szállítás során az élelmiszerek színe megváltozott, és az élelmiszerek kinézetén javítanak vele, illetve akkor, ha az egyébként színtelen élelmiszereknek szeretnének színt adni. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a színezékek felhasználása során mindenképp be kell tartani a szigorú szabályokat, és semmiképp nem szabad a fogyasztót megtéveszteni a színezékek használatával. Például az ételszínezékek felhasználásával nem szabad azt a hatást kelteni, hogy a kész termék olyan összetevőt is tartalmaz, amelyet egyébként soha nem tartalmazott. Az EU-s szabályozás szerint azokat az ételszínezékeket, amelyek minimális káros mellékhatással rendelkeznek, szinte minden feldolgozott élelmiszeripari termékben fel lehet használni. Ide sorolható például a kalcium-karbonát (E170), amely mészkőből nyert természetes fehér színezék; a tejsav (E270), amely savanyúságot szabályozó anyag; a citromsav (E330), amely szintén savanyúságot szabályozó anyag, s az egyik legveszélytelenebb adalékként van számon tartva; a pektinek (E440), amelyek természetes poliszacharidok; cukrok; a zsírsavak (E570); a nitrogén (E941), ami egy veszélytelen, az élelmiszerekben hajtógázként használt adalékanyag, amelynek nincsenek ismert káros hatásai.
A többi adalékanyag használata már szigorúbb szabályoknak kell megfeleljen, ugyanakkor a friss tej, gyümölcs, zöldség, hús és víz feldolgozásához minimális adalékanyag használható hazánkban, mutat rá az élelmiszer-biztonsági igazgatóság, amely ugyanakkor azt is kihangsúlyozza, hogy minél feldolgozottabb egy termék, annál több adalékanyagot tartalmaz. Az édességek, chipszek, ízesített snackek, ízesített üdítőitalok és a desszertek csak néhány azon termékcsoportok közül, amelyekben nagyon sok adalékanyag található. A DSVSA ugyanakkor arról is tájékoztat, hogy nem minden élelmiszer feldolgozásához szükségesek az adalékanyagok, ezért is dolgozták ki a szigorú szabályozást. Természetesen az otthon készített, feldolgozott ételek, élelmiszerek sokkal kevesebb adalékanyagot tartalmaznak, mint az üzletekben megvásárolt termékek. Vásárláskor legyenek tudatosak a vásárlók, és nézzék meg, milyen E-ket tartalmaznak a termékek, de azzal is tisztában kell lenni, hogy nem minden adalékanyag káros az egészségre. Amennyiben bármilyen észrevételük van, jelezzék azt a DSVSA munkatársainak a 0800826787-es vagy a 0261715956-os telefonszámon!
Sógor Beáta
