Nem politikai, végrehajtó funkció az enyém

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti volt polgármestere tölti be az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettesi tisztségét. Az alábbiakban arról nyilatkozik portálunknak, hogy az új feladatkörében hogyan tudja szakmai tudását kamatoztatni.

— Mit kell tudni az önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettes feladatköréről, melyek lesznek az ön főbb tevékenységei?

— A Főtitkárság az RMDSZ végrehajtó testülete, amelynek keretén belül öt főosztály működik. Ennek egyike az Önkormányzati Főosztály, amelynek vezetője vagyok főtitkár-helyettesi minőségemben. Elég széleskörű feladatköröm van, többek között biztosítom a kapcsolatot és információáramlást, egyrészt az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői között, másrészt az önkormányzatok, a Szövetségi Elnöki Hivatal, a Politikai alelnöki iroda és a Főtitkárság között, valamint az RMDSZ képviselőházi és szenátusi parlamenti csoportjai, kormányzati tisztségviselői és önkormányzati tisztségviselői között; stratégiákat dolgozok ki a helyhatósági választásokra vonatkozóan a területi szervezetek döntéshozó testületeivel, a Regionális, valamint az Országos Önkormányzati Tanáccsal közösen; kapcsolatot teremtek és tartok a hazai és magyarországi szakminisztériumokkal, a politikai pártok önkormányzatokért felelős tisztségviselőivel az együttműködésre vonatkozó döntések előkészítése céljából; felelek az RMDSZ önkormányzati adatbázisának elkészítéséért és folyamatos frissítéséért, az információk és az adatok feldolgozásáért, az elkészült jelentések szakmai minőségéért; programokat kezdeményezek az önkormányzati szakértői háttérbázis biztosítására, önkormányzati tanácsadásra és továbbképzésre, pályázatokat írhatok ki, és szakértők bevonásával elbíráljuk azokat; szakmai tájékoztatást, találkozókat és képzést szervezek az önkormányzati képviselők számára.

— Ön eddigi pályafutása során nagy tapasztalatot szerzett az önkormányzati munkában. Hogyan tudja kamatoztatni ezt a tapasztalatot az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyetteseként?

— Mint ahogy a feladatkörökből is látszik, nem politikai, hanem szakmai ismereteket igénylő végrehajtói funkció az enyém. Adatok begyűjtése és feldolgozása, szakanyagok feldolgozása, készítése és előadása, intézményes kapcsolatok működtetése hazai és határon túli testületekkel, tematikus találkozók szervezése vagy azokon való részvétel. Úgy gondolom, tapasztalatomból jól tudom mi az, ami leginkább hiányzik önkormányzati tisztégviselőinknek az információszolgáltatás terén, mik a hiányosságok, sőt a veszélyek a törvénykezésben, de főleg az alkalmazásban, milyen támogatással tudunk igazán hasznosak lenni önkormányzati képviselőinknek.

— Vannak olyan helyhatóságok, amelyekben a magyarságnak van polgármestere (több helyen alpolgármesterei is), többségben vannak a tanácsban is, és vannak olyan helyhatóságok, amelyekben csak néhány tanácsos van, akiket bármikor leszavazhatnak. Mit lehet tenni egyik, mit a másik esetben, hogy érvényesüljenek a magyarság érdekei?

— Természetesen a „demokratikus” leszavazás ellen nem lehet semmit tenni hivatalból, de éppen ezért sok esetben eredményesek lehetünk úgy, hogy szakmai felkészültségünk, pozitív hozzáállásunk, értelmes érvelésünk a közösségi érdekek fenntartásában befolyásolhatják a helyi politikai környezetet. Így eredményes lehet egy kisebbségi frakció is.

— Egyre több feladat hárul az önkormányzatokra, melyek elvégzésére nem mindig vannak szakemberek, nincs biztosítva a megfelelő anyagi forrás, és a törvények sem tökéletesek. Mi az, amin változtatni kellene, hogyan lehetne megkönnyíteni, hatékonyabbá tenni az önkormányzatok munkáját?

— Az egyik fontos feladatunk éppen az, hogy a kisebb önkormányzatok szakemberhiányát pótoljuk polgármestereinknek vagy alpolgármestereinknek nyújtott szaktanácsadással, szakanyagok elkészítésével, tapasztalatcserével. Az anyagi források biztosítását nyilván a főosztály nem tudja felvállalni, de támogatni tudjuk a kisebb önkormányzatokat pályázati lehetőségekkel, információkkal. A törvénykezésbe is bele tudunk szólni, elsősorban a parlamenti képviselőinken keresztül, akikkel állandó kapcsolatban leszünk a törvényhozási folyamat követésében, de ugyanúgy rendszeres kapcsolatot alakítunk ki a romániai önkormányzati egyesületekkel és más civil vagy kormányzati szervezetekkel is, akik valamilyen formában véleményezik vagy éppen befolyásolják a törvény-, vagy kormányhatározat-tervezeteket.

— Melyek azok a területek, ahol nem tapasztalható fejlődés? Hogyan lehetne itt eredményeket elérni?

— Minden területen történt és történik valami, akár a decentralizációs folyamatot, akár a közösségek különböző szükségleteit, az infrastruktúra, a közszolgáltatások, a szociális ellátás, oktatás stb. területét vesszük figyelembe, csak nagyon lassan. És nagyon nagy a különbség az adott állapotok és az elvárások között, amit nagyon nehéz csökkenteni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ami szomorú, hogy az állami (részben önkormányzati) intézményes működés nem nő fel a feladatokhoz, nem modernizálódik, inkább visszafejlődik a múlt század eleji délkelet-európai változatához, amely szerintem egy gyorsabb fejlődés veszedelmes kerékkötője. Mi azt tudjuk tenni ebben a rendszerben, hogy szakmailag felkészült, tisztességes, a közösségi érdekeket messzemenően szolgáló önkormányzatokat építsünk, mint a jelen és a jövő közösségépítésének biztos alapját.

Elek György