Nem sért emberi jogokat, ha egy volt ügynök nem lehet közhivatalnok

Sem a családi és magánélethez való jogot, sem a diszkrimináció tilalmának elvét nem sérti, ha megtiltják valakinek közhivatal viselését, mert együttműködött az állampárti titkosszolgálatokkal — mondta ki keddi ítéletében Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A bíróságtól Petre Naidin egykori alprefektus és parlamenti képviselő kérte, hogy fizettessen kártérítést Romániával, de a bírák szerint a korábbi politikusnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogai nem sérültek. A bíróság közleménye szerint Naidin 1990 és 1991 között volt Călăraşi megye alprefektusa, majd 2004-ig háromszor is parlamenti képviselővé választották. Amikor harmadszor indult a választáson, egy 1999-ben született törvény alapján átvilágították, s kiderült, hogy a rendszerváltást megelőzően, 1971-től 1974-ig együttműködött a Ceauşescu-rezsim titkosrendőrségével, a Securitatéval. A hazai törvényhozás 2003-ban módosította a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy ne viselhessen közhivatalt, ne lehessen közalkalmazott, akiről kiderül a kommunista titkosszolgálattal folytatott együttműködése. Erre hivatkozva tagadta meg az illetékes hatóság 2004-ben, hogy Naidin ismét nyilvántartásba vetesse magát, amikor szeretett volna ismét köztisztviselő, alprefektus lenni. Naidin az igazságszolgáltatástól azt kérte, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek, indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek a hatóság döntését, de keresetét minden bírói fórum elutasította, az alkotmánybíróság pedig az alaptörvénnyel összhangban lévőnek nyilvánította a Naidin által kifogásolt törvényi rendelkezéseket. „Egy demokratikus államnak jogos érdeke, hogy megkövetelje köztisztviselőitől, hogy lojálisak legyenek azokhoz a demokratikus elvekhez, amelyekre az állam épül” — állapította meg keddi ítéletében a strasbourgi bíróság, amely szerint az állam által Naidinnal szemben alkalmazott diszkrimináció a nemzetbiztonság, közbiztonság és mások szabadságjogainak védelmezése jogos céljának érdekében történt. „Hogy múltja ne ismétlődhessen meg, az államnak olyan demokrácián kell alapulnia, amely képes megvédeni magát” — írja közleményében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A bírák szerint az intézkedés nem volt aránytalan, mert Petre Naidin a magánszférában szabadon elhelyezkedhet, sőt állami cégeknél is vállalhat állást, mindössze közhivatalt nem láthat el. A bírák döntése egyelőre nem jogerős, az ellen mind Románia, mind Naidin fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához.