Nem törődünk a szeméttel

Nagy luxusnak számít, hogy nem gyűjtjük szelektíven a hulladékot. A nemtörődömségnek nemcsak környezetvédelmi, de komoly anyagi vonzata is van, az EU-konform szeméttárolás ugyanis költséges.

A megyei önkormányzat által Szamosdobon kialakított hulladéklerakat 2011 júniusától működik — a létesítmény tervezett öt hatalmas tározója az eredeti elképzelések szerint 20 éven át lesz képes befogadni egész Szatmár megye szemetét. Hiába szereztek be viszont hulladékválogató, illetve komposztáló gépeket, és alakítottak ki külön csarnokokat a szortírozáshoz, mivel a lakosság nem gyűjt szelektíven, szinte a teljes hulladékmennyiség a gödörben köt ki. A létesítmény kialakításának költségei egyébként körülbelül 20 millió euróra rúgnak, így nem mindegy, hogy mikor ér befogadóképessége végére a lerakat. Minél felelőtlenebbül használjuk, annál hamarabb kell majd elkezdenünk azon gondolkodni, hogy honnan kerítünk újabb 20 millió eurót egy következő lerakat megépítéséhez. Az elsőként kiásott és kibélelt, öt hektáras alapterületű gödörben kartondoboztól mobiltelefonon át gumicsizmáig minden van. A naponta begördülő 20–30 teherautónyi szemetet speciális gépekkel tömörítik, majd minden 30 centiméter után egy földréteget húznak a hulladékra. Kállay Erzsébet, a telep vegyésze szerint mivel az első gödörben a földdel vegyes szemét vastagsága elérte a 4–7 métert, elkezdték a gázok kivezetését biztosító csövek elhelyezését. Úgy vélte, az első cella 2016–2017-ig lesz képes ellátni a megyét, időközben pedig ki kell ásni és ki kell bélelni a második gödröt. Amint megtudtuk, 2012-ben 51 ezer tonna, míg 2013-ban 52 ezer tonna vegyes hulladékot hordtak a lerakathoz a megyében működő szemétszállító vállalatok. Emellett tavaly 506 tonna újrahasznosítható anyag érkezett, ami mindössze 1 százaléka a teljes mennyiségnek. Kállay Erzsébet szerint a szatmárnémetiek jelentős része a mai napig nincs tisztában azzal, hogy mit jelent a kukákra festett „nedves”, illetve „száraz” felirat. A lényeg az volna, hogy a „száraz”, pontosabban újrahasznosítható hulladékok számára kitett konténerbe semmi más ne kerüljön, csak karton, papír, pillepalack, fólia, alumínium dobozok, illetve fém. A másikba kellene dobni minden egyebet. Azt is megtudtuk, hogy a hulladéktelepen levő válogató gépsorok csakis akkor lennének használhatóak, ha eleve kiválogatva jönne az újrahasznosítható szemét — amennyiben beletöltenék a vegyes szemetet, tönkremenne a szerkezet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az említett 506 tonnánál nagyobb mennyiségű szemetet gyűjtöttek tavaly szelektíven a szatmáriak. Például a megyeszékhely esetén a harang alakú, műanyag gyűjtőkbe szedett hulladék nem került a megyei lerakatba — ezt a szatmárnémeti köztisztasági vállalat, a Florisal a saját, Vetés község közelében kialakított telepére hordta, majd értékesítette.

Babos Krisztina