×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Nem történt szemléletváltás

2014.01.17 - 08:58
Megosztás:
Nem történt szemléletváltás

A szelektív hulladékgyűjtés két év leforgása alatt sem honosodott meg igazán Szatmár megyében, jó, ha a lakosság tíz százaléka odafigyel arra, mit hová dob. A Florisal szerepe is vitatott.

 

A szekeret fogták a lovak elé az ország uniós csatlakozásakor, amikor senkit meg sem kérdezve, a környezetvédelmi minisztérium 2010. július 16-ra ígérte meg többek között a szatmárnémeti, Udvari úti szeméttelep bezárását, a korszerű szamosdobi telep megnyitását és ezzel egy időben természetesen a szelektív hulladékgyűjtés megkezdését a megyében. „Ezt azért tartottam fontosnak elmondani — nyilatkozta lapunknak Murg István, a szatmárnémeti Florisal technikai igazgatója —, mert sok emberben az a téves elképzelés él, hogy a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a Florisal ötlete volt, ám ez távolról sincs így. A mindenkori köztisztasági vállalatoknak alkalmazkodniuk kellett az új feltételekhez és a szerves hulladékot a szervetlentől külön elszállítani, a lakosságnak és a vállalati dolgozóknak pedig az lenne a kötelességük, hogy a lakásban vagy a cégek székhelyein szelektíven gyűjtsék a hulladékot és ezt szelektíven dobják ki.”

 

Felesleges beruházás

 

A Florisal pár hónapos késéssel tett eleget a kötelességének és 2011-re hozta létre azt az egyenként kettő-nyolc zöld konténerből álló, ráccsal elzárt 209 gyűjtőpontot Szatmárnémetiben, ahová ma is nedves (lebomló) és száraz (újrahasznosítandó) szemétként különválogatva vihetnék ki a lakónegyedekben élők a szemetet (ha így vinnék). Ez nem volt önzetlen cselekedet a Florisal részéről, hiszen a költséges beruházásra és annak még költségesebb fenntartására hivatkozva szinte egyik napról a másikra megduplázta a cégek szemétszállítási díját, illetve a költségek megtérüléséig kérte a szemétszállítási megbízatásról szóló szerződés meghosszabbítását a városvezetéstől.

 

A házban lakók és a vidékiek szelektálnak

 

Murg szerint alig tíz százaléka a gyűjtőpontokat használóknak hordja ki különválogatva a szemetet, a tömbházlakók egyetlen szempont szerint döntenek a kuka kiválasztásánál, amikor kiviszik a szemetet: melyik az üresebb. A magánházakban lakók valamelyest lelkiismeretesebbek, a technikai igazgató szerint ott azért működik jobban a szelektív gyűjtés, mert ott pontosan tudni lehet, ki dobta a nedves hulladék közé az ásványvizes palackot, és ilyenkor általában megkérik az illetőt, hogy legközelebb figyeljen oda jobban. A Florisal Nagykárolyból, Udvariból, Pusztadarócról, Vetésről, Batizról és Lázáriból hordja a szemetet, ezeken a településeken még erősebb a szelektív gyűjtésre való hajlandóság, mint a szatmárnémeti magánházaknál. Ám ez az átlagon nem sokat segít, mutatott rá Murg, az összegyűjtött hulladék nyolcvan százaléka származik Szatmárnémetiből.

 

Egy autó a két kukához?

 

Azon kevesek közül, akik szelektíven gyűjtenek a szatmárnémeti lakótelepeken, már többen is észrevételezték: ugyanabba a kukásautóba borítják az „Umed” feliratú konténerek tartalmát, mint amelyikbe az „Uscat” feliratú konténer tartalma került. Sőt, legutóbb már a városi rendőrségtől is figyelmeztettek: az erre vonatkozó hír már hozzájuk is eljutott. A szelektív szállítás hiánya miatt valóban nincs értelme elkülönítve kidobni a szemetet, mégis Murg István szerint ilyen nincs, a száraz hulladékért más autó jár, mint a nedvesért!

 

Ki a hibás?

 

Azzal kapcsolatban, hogy ki a hibás azért, mert mind a mai napig nincs elfogadható mértékű szelektív szemétgyűjtés, Murg István inkább nem foglal állást, ám véleménye szerint mindenképpen a polgármesteri hivataloknak kellene több energiát fordítaniuk arra, hogy meggyőzzék az embereket a szemét legalább két kategóriába való különválasztására. Murg a Florisal esetleges veszteségeiről sem beszélt, szerinte nem az a fontos, mennyi a többletmunka a szét nem válogatott szeméttel, hanem az, hogy mekkora az értéke az ilyenformán feleslegesen létrehozott szamosdobi öko-szeméttelepnek, illetve hogy milyen környezetkárosító hatása van annak, ha a természetben el nem bomló anyagok is bekerülnek az elbomló hulladék közé.

 

Princz Csaba