Nem vették komolyan a vizsgát?

Hiába az egyre több és több felmérő, ezekből mindössze annyi derül ki, hogy a gyerekek világa és az iskola egyre távolabb van egymástól. A diákokat alig lehet motiválni a tanulásra.

Nem vették komolyan a nyolcadikosok a próba-képességfelmérőt, ráadásul általános jelenség, hogy a diákok egyre kevésbé motiválhatóak a tanulásra — főképp ezt a két okot látják hozzáértők az igen gyenge vizsgaeredmények hátterében. Egyes szakértők szerint negatívan befolyásolja a diákok hozzáállását az is, hogy egyre több és több felmérőt, vizsgát illesztenek a tantervbe, a gyerekek jelentős része ugyanis ezt pluszteherként, stresszként éli meg, ami miatt még inkább idegenkedik az iskolától. A 2013–2014-es tanévtől jelentősen megszaporították a tesztek számát — a nyolcadik és a tizenkettedik tudásszintjének felmérése mellett vizsgázniuk kell a másodikosoknak, a negyedikeseknek, a hatodikosoknak és a tizenegyedikeseknek is. Mint arról beszámoltunk, február végén, a nyolcadikosoknak tartott próba-képességfelmérőn, országos szinten, a vizsgázók kevesebb mint felének, azaz 48,8 százalékának átlagosztályzata haladta meg az ötöst, megyénkben pedig ez az arány mindössze 43,6 százalék lett. A tanügyminisztérium értékelése szerint leginkább matematikából teljesítettek gyengén a diákok. Szatmár megyében egyetlen magyar tannyelvű iskolában sikerült minden nyolcadikosnak ötös fölötti átlagosztályzatot elérnie — a Kölcsey Ferenc Főgimnázium mellett 100 százalékos a Doamna Stanca Főgimnázium, valamint a Mihai Eminescu Főgimnázium is. Igen jó osztályzatokat értek el a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum végzős gimnazistái is, a 33 vizsgázóból 32 ért el átlagban ötös fölötti osztályzatot, ami több mint 96 százalékot tesz ki. A magyar tannyelvű intézmények közül harmadik a Mezőfényi Általános Iskola lett 77,78 százalékkal, majd fej fej mellett következik a Kálmándi Általános Iskola, valamint a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola — mindkettőben a diákok 72,73 százaléka írt átlagban ötös fölötti jegyet. Megyénkben ugyanakkor hat iskola esetén fordult elő, hogy egyetlen diák sem érte el az ötöst — ezek az ombodi Soltész János Általános Iskola, a mezőpetri Vonház István Általános Iskola, a csanálosi Tempfli József Általános Iskola, az Ákosi Általános Iskola, a Pusztadaróci Általános Iskola és a Krasznaterebesi Általános Iskola.  Pap-Czier Bernadett, a csanálosi iskola matematikatanára elmondta: jelentősen befolyásolja a vizsgaeredményeket az, hogy egy-egy évfolyamon milyen képességűek a gyerekek — rámutatott: tavaly lényegesen jobb osztályzatok születtek, mint idén. Kifejtette: az idei záróvizsgázók között meglehetősen magas a hátrányos helyzetű diákok aránya, akik általában gyengébben teljesítenek, mint társaik. Pap-Czier Bernadett szerint általános jelenség, hogy a diákok egyre kevésbé motiválhatóak a tanulásra, ugyanakkor nem mellékes a szülők szerepe sem, akik több munkára sarkallhatnák a gyerekeket, ha például rendszeresen számon kérnék a tanultakat. Mint megtudtuk, Csanáloson főképp a román osztályzat rontotta a jegyátlagot, ami annak tudható be, hogy a tanulók hadilábon állnak az állam nyelvével. A tanárnő azt is elmondta, hogy a diákok nem vették túlságosan komolyan a próba-képességfelmérőt, főképp miután megtudták, hogy még a naplóba sem kerül be a jegy. Nyilatkozónk hozzátette: meg van győződve arról, hogy az élesben menő felmérőn legalább három diákja eléri majd matekből a hetes osztályzatot.

Babos Krisztina