Nemzetállam, több nemzetiségű állam

Mi lehet az oka, hogy a rohamosan globalizálódó világban szintén rohamosan erősödik a bábeli hangulat? Értsük ezt úgy, hogy egyre nagyobb a feszültség a nemzetek között, főként azokban az országokban — nemzetállamokban —, ahol nemzeti kisebbségek is élnek. Valahogy érthetetlen, mi lehet az oka annak, hogy számtalan helyen a többség úgy viselkedik, mintha félne a kisebbségtől. Hogy ne menjünk túl messze, nézzünk szét hogyan alakulnak a dolgok Romániában. Tizennyolc nemzeti kisebbség él az országban, ezeknek van egy-egy képviselőjük a parlamentben. És van a magyar kisebbség, melynek tagjai az ország legnagyobb kisebbségi közösségét alkotják, ez az a kisebbségi közösség, amelyik még olyan erőt képez, hogy önálló frakciója van a szenátusban és a képviselőházban. Amint ez az 1989-es változások után bebizonyosodott, a parlamenti jelenlét sem elegendő ahhoz, hogy egy romániai kisebbség érvényesíteni tudja közösségi jogait. Még kevésbé, ha ehhez hozzáadódik, hogy ez a közösség nem egységes. Az RMDSZ többször volt már a mérleg nyelve, amikor úgy alakult a politikai helyzet, hogy a kormányzó pártnak vagy pártoknak szükségük volt arra az öt-hat százalékra, amit a magyar közösség a választásokon elért. Eddig minden alkalommal bebizonyosodott, hogy azok az ígéretek, amiket a magyarság a kormánytámogatásokért megkapott, továbbra is ígéretek maradtak. A románok mindig úgy ítélték meg, hogy a magyarok elvárásai nem a magyar közösség jogainak a biztosítását, hanem előjogokat jelentenek. Érthetetlen, miért előjog az anyanyelven történő tanulás, a nemzeti jelképek használata, az anyanyelven történő kommunikálás és mindaz, ami feltétele annak, hogy valaki otthon érezze magát. Ismét megkérdezem: miért fél a többség a kisebbségtől? A kisebbségekkel egy ország sokszínűbb, a sokszínűséggel pedig erősebb. Ha egy kisebbségi nemzet tagja beolvad a többségbe, az már vadvirágává válik a többségnek és a megfelelési kényszer miatt hibát hibára halmoz, megbízhatatlanná válik. Az evangélikus, szász gyökerekkel rendelkező Klaus Iohannis megpróbál románabb lenni a románoknál, de valójában vadhajtás, előbb-utóbb ki fogják gyomlálni. Csak az tud megmaradni, aki nem szakad el a gyökerektől. Az a Románia, melynek parlamentjében tizenkilenc nemzetiség képviselői ülnek, nem lehet nemzetállam, sokkal inkább a több nemzetiségű állam megnevezés illik rá. Ha ezeknek a nemzetiségeknek biztosítottak lennének a közösségi jogaik, akkor egy sokszínű, erős ország lenne, amit nem veszélyeztetne a globalizáció.