“Nemzeti katasztrófa” a kivándorlás
Utoljára módositva: 2014-02-03 15:55:58

Katasztrófát okoz a fiatal, jól képzett munkaerő elvándorlása Kelet-Európában – írta a Die Welt című német konzervatív lap az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban készített összeállításában.

 

A Die Welt online kiadásában megjelent, budapesti keltezésű írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy Nyugat-Európában kelet-európai szegények szociális turizmusától – a munkavállalás helyett a szociális ellátások megszerzését célzó bevándorlásától – tartanak, pedig a munkavállalók vándorlása a feltételezett hatással éppen ellentétes következményekkel jár, vagyis nem Nyugat-Európának, hanem Kelet-Európának árt. A térség “a legjobb koponyáit veszíti el”, ők vándorolnak el a gazdag nyugat-európai államokba.

Magyarországról az uniós csatlakozás óta nagyjából 5 ezer orvos vándorolt el, ami akkora veszteség, mintha Németországból egyszer csak elköltözne 40 ezer fiatal orvos. A magyar kórházakban asszisztensekből, ápolókból is “akut hiány” van, amióta 2012-ben megszűntek az uniós munkavállalási korlátozások. Nem csak az egészségügyben okoz gondot az elvándorlás, például liftszerelőt alig találni – tette hozzá a Die Welt szerzője.

Megjegyezte, hogy a kelet-nyugat irányú vándorlás Magyarországon kevésbé súlyos gond, mint a térség más országaiban, mert érkezik munkaerő-utánpótlás a határon túli magyar közösségekből. Romániában viszont a vándormozgalom “nemzeti katasztrófa”; az ország lakossága a rendszerváltás óta 23 millióról 20 millióra csökkent.

A csupán 2,1 millió lakosú Macedóniából 150 ezren vándoroltak el 1995 óta, és Bosznia-Hercegovinából is 150 ezren mentek el. Szerbiából becslések szerint 300-500 ezer ember vándorolt ki 1990 óta, az alig 3 milliós Litvániából pedig 300 ezer. Montenegróban nemigen maradt fogorvos, Bulgáriában pedig 600-ról 450-re süllyedt a 100 ezer főre jutó ápolók száma, míg Németországban ugyanez az arány nagyjából 1000-ről 1100 fölé emelkedett – áll a Die Welt összeállításában.

Az öregedő népességű térséget a legjobban képzett, családalapítás előtt álló fiatalok hagyják el. Ezért “a Nyugat-Európában is ketyegő demográfiai nyugdíjbomba a kelet-európai országokban felér egy atombombával” – mutatott rá Boris Kálnoky.

Hozzátette, hogy nemcsak az emberek, hanem a pénz is áramlik nyugat felé, hiszen “aki Kelet-Európában vásárol egy telefont vagy telefonál, befűti a lakását, hitelt vesz fel, elektronikai cikket szerez be vagy szupermarketben vásárol, rendszerint multinacionális cégeknek adja a pénzét”, amelyek a nyereség egy részét kiviszik az országból.

Így végeredményben “a szakértelem, a fiatalok és a pénz is elhagyja az érintett országokat”. Ami marad, az a “szürke kilátástalanság” és a “mérhetetlen csalódottság a +szabadság+ és a +demokrácia+ eszméiben”. Amikor pedig “az elszegényedő országok kormányai” megpróbálják feltartóztatni a folyamatot, Nyugaton maradinak bélyegzik őket, vagy a munkaerőpiac szabadságának korlátozásával vádolják őket.

A magyar kormány egyes intézkedéseit – köztük a multinacionális vállalatokra kivetett különadót és az állami ösztöndíjban részesülő felsőoktatási hallgatókra vonatkozó szabályozást – ismertetve Boris Kálnoky úgy vélte: mindezek a törekvések “elsősorban tehetetlenségről árulkodnak”, hiszen “talán még egy annyira határozott kormány sem tudja maradásra kényszeríteni az embereket, mint a budapesti”.

A Die Welt szerzője felidézte Matolcsy György becslését, amely szerint a lakosság nagyjából 5 százaléka, mintegy 500 ezer ember dolgozik külföldön. Kiemelte, hogy az elvándorlásnak természetesen vannak jó oldalai is. Tavaly a január-októberi időszakban több mint 3 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, a külföldi munkavállalás “valószínűleg kissé csökkenti” a magas munkanélküliséget, és a hazatérők gyakran megtakarított pénzzel, szaktudással, nyelvismerettel érkeznek vissza – sorolta.

Egy elemzőt idézve hozzátette: a migrációs nyomás fennmarad, amíg más országokban többet lehet keresni, mint otthon, és a munkaerőt röghöz kötő törvények nem segítik a helyzet kezelését. A kivándorlásból fakadó gondokat csak az életszínvonal kiegyenlítődése oldhatja meg.

“Addig pedig az az összefüggés érvényes, hogy a rosszul értelmezett +szegénységi bevándorlás+ gazdagítja a Nyugatot, és nem szegényíti, a Keletet pedig szegényebbé teszi, és nem gazdagítja. Az utolsó majd lekapcsolja a villanyt” – írta Boris Kálnoky.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Mit teszel szíved egészségének megóvása érdekében?
Naponta legalább 20 percert sétálok
Sok gyümölcsöt fogyasztok
Figyelek arra, hogy eleget aludjak
Megválogatom, milyen ételeket fogyasztok
Nem foglalkozom különösebben ilyesmivel
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. január 20.
Végre olyan dologgal foglalkozhat, amiért meg is fizetik. Ha kevésnek érzi bevételeit, gondolja át, miért lennének hajlandóak többet fizetni az emberek!
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. január 20.)


    KONYHA
    Hozzávalók a szufléhoz: 2 dl zsíros tej, 8 dkg darált mák, 4 dkg porcukor, 4 db vajas kifli, 2 ...