Nemzetközi tudományos tanácskozás Ady Endréről

Százegy éjnek virrasztója: In memoriam Ady Endre címmel január 30. és február 1. között Az újraértelmezett Ady Endre címmel tartanak nemzetközi tudományos tanácskozást Nagykárolyban és Szatmárnémetiben Ady Endre halálának 101. évfordulója alkalmából.

Hamarosan nagyszabású Ady Endre-emlékülésre kerül sor Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Az események főszervezője Mercs István (Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület) fiatal nyíregyházi irodalomtörténész, és a rendezvény meghívottai között vannak ismert és tekintélyes budapesti, debreceni, kolozsvári, nyíregyházi kutatók. A nagykárolyi rendezvények házigazdája Végh Balázs Béla (Pro Magiszter Alapítvány), a szatmárnémeti házigazda Kereskényi Sándor (Szatmár Megyei Múzeum). A részletekről ez utóbbit kérdeztük:

— Mi a célja a rendezvénynek?

— Az emlékülés tulajdonképpen felhívás, meghívó arra az eszmecserére, amely Ady Endréről szól a magyar szellemi életben, különösen a halála óta. Ady ugyanis jelképévé vált mindannak az ellenzékiségnek és nonkonformizmusnak, ami a kultúrában azóta megnyilvánul, és amely az alkotó egyént állítja a közgondolkodás középpontjába. Fő célkitűzéseink: számot vetni a mai irodalom- és kultúrtörténet Ady-értelmezéseivel, de elemezni próbáljuk recepciójának és kultuszának az időszerű kérdéseit is. Külön szólunk a költő választott és vállalt szerepeinek máig rendkívüli hatásáról is. Tudatában vagyunk Ady bonyolultságának, ellentmondásosságának, erényeinek és hibáinak. Ezeket azonban nem előítéletesen, hanem a nemzet nagy költőjéhez méltó módon szeretnénk vizsgálni, illetve tudományos ítélet tárgyává tenni.

— Kik vállalkoznak erre a komplex feladatra?

— Tverdota György, a magyar irodalmi gondolkodás elismert, kimagasló személyisége, Gintli Tibor pedig az irodalomtörténeti kutatás és adatközlés nagy tekintélyű képviselője, szervezője. Számos, nemzetközileg is jegyzett irodalomtörténész lesz jelen: Bíró Annamária, Boka László, Borbás Andrea, Rákai Orsolya, Szentmártoni Szabó Géza. Ők egyébként folyamatosan síkra szállnak az ideológiamentes és művészetközpontú Ady-kép érdekében. Nagykárolyban is sok érdekes előadás hangzik majd el, és ott lép fel az Ady-kutatás legifjabb nemzedékének képviseletében a debreceni Herczeg Ákos.

— Hogyan néz ez ki tematikus lebontásban?

— Az én, az identitás, az individualizmus, a barátság és a szerelem, az irónia, az öntematizáció, a nyelviség, az Isten-kép, a zsoltáros stílus, a hagyományhoz és a nemzethez való viszony, valamint a szociális érzékenység és a kisúri öntudat ellentmondásossága mind szerepel az értelmezendő témák sorában. De szó lesz Ady demokratizmusáról, szabadkőművességéről, zsidóbarátságáról. Szó lesz költészetének sokrétűségéről, poétikájának sajátos vonásairól, ember- és magyarságszemléletének megdöbbentő mélységeiről. Számunkra az igazi Ady a fontos, és lehet, hogy most csak kis lépéseket tudunk tenni feléje, de reméljük, hogy így is megéri.

— Ha jól értem, a vitatott Ady kerül majd az emlékülés előterébe.

— Nagyon fontos, hogy Ady kultuszát megkülönböztessük a költészetétől. Árnyaltabban értelmezendő magánéletének és közszereplésének számos fordulata is. Bizonyára nem lesz könnyű dolga annak a Szőcs Gézának, akinek mérleget kell készítenie minderről — nemcsak költőként vagy esszéíróként, hanem gyakorló kultúrpolitikusként is. Éppen ezért szeretettel várunk minden érdeklődőt, nemcsak a Szőcs Gézával való péntek délutáni interaktív kerekasztal-beszélgetésre, hanem a péntek délelőtti nagykárolyi és a szombat délelőtti szatmári emlékülésre is.

 Elek György