„Népbetegség” a stroke

Rögtön megüt a guta! — mondjuk sokszor, s közben nem is tudjuk, milyen vészesen közel járunk az igazsághoz, pedig megelőzéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenthető a stroke-veszély.

Szinte mindenkinek van barátai, ismerősei körében vagy éppen a családjában valaki, aki agyvérzést szenvedett — a gyakoriság sajnos nem véletlen, ugyanis világszerte évente átlagosan ötmillió ember veszti életét, és közel tízmillióan maradnak maradandó károsodással, rokkantsággal agyi érkatasztrófa (stroke, agyvérzés, gutaütés, szélütés) következtében. Ennél a ténynél már csak az elszomorítóbb, hogy az agyvérzés — bár világszerte az elhalálozási okok hármas „toplistáján” van — odafigyeléssel és megelőzéssel a legtöbb esetben elkerülhető. Az agyi keringési zavar korunk egyik népbetegsége, amely életkortól és életkörülményektől függetlenül bárkit érinthet, de nem modern korunk „találmánya”, hiszen már az ókori görögök is ismerték a szélütést, Hippokratész volt az első, aki körülírta a betegség tüneteit, következményeit. „A legtöbben, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban agyvérzésre gondolnak, pedig az esetek csak körülbelül 20%-a valódi agyvérzés (megreped az agyi ér, a vér pedig elönti az agyat). Az esetek zöme ischaemiás (vérhiányos, azaz agyi érelzáródásos) agyi infarktus. Míg a vérzések legtöbbje hajnalban, illetve erőkifejtéskor következik be, addig az ischaemiás tünetek órák-napok alatt súlyosbodnak, de vannak még az átmeneti ischaemiás rohamok is, amely tünetei 24 órán belül elmúlnak ugyan, de ez mindenképp intő jel, vészcsengő!” — magyarázza dr. Bzduch Zsolt-Árpád neurológus főorvos. Mint hangsúlyozza, az agyi érkatasztrófa általában nem okoz elviselhetetlen fájdalmat, kellemetlenséget, ezért a betegek nem is veszik komolyan, nem fordulnak azonnal orvoshoz, gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba — pedig ha az ischaemiás stroke-ot szenvedett illető három órán belül megfelelő szakellátásban részesül (sikerül „kidugaszolni” az elzáródott eret, s a rög mögött nem pusztul az idegállomány), szinte vagy teljes egészében maradványtünetek nélkül gyógyul meg, mert nem károsodik az agya. „Az ischaemiás stroke-nak vannak figyelmeztető jelei, három jellegzetes tünete, amelyek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni: féloldali gyengeség, alsó-felső végtagok kellemetlen zsibbadása; azonos vagy ellenkező oldali arcfél deformálódása (nem vagy nehezen megy az evés, a beszéd s főleg a fütyülés, félrecsúszik a mosoly); beszédzavarok, kifejezésbeli (értelmi) és/vagy szóformálási nehézségek. Sajnos sokan nem figyelnek fel ezekre a tünetekre (sem magukon, sem családtagjaikon), és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a tünetek hangsúlyozottan, mondjam úgy: látványosan észlelhetők, és ez azt jelenti, hogy már nem tudjuk meggyógyítani, az illető komoly maradványtünetekkel él tovább. Sokszor hosszú éveken keresztül, hiszen az agyérbalesetekbe nem mindenki hal bele, a betegek zöme súlyos/nagyon súlyos maradványtünetekkel marad, és az az állapot sok éven át elhúzódhat” — mondja.

Megelőzni jobb, mint kezelni

A rizikófaktorok kiküszöbölésével megelőzhetjük és nagymértékben csökkenthetjük az agyvérzés kockázatát. „Vannak kiemelt, befolyásolható és kisebb, de nehezen befolyásolható rizikófaktorok — ez utóbbiak csoportjába tartozik az életkor, a nem (bár nőknél 45–50 éves korig háromszor ritkább, ezután viszont háromszor gyakoribb az agyvérzés/agyi infarktus veszélye és bekövetkezése), az öröklődés, az agyi vagy koszorúér-megbetegedések. De sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a befolyásolható rizikófaktorok: a népbetegség magas vérnyomás, ami fiatal korban is egyre gyakrabban fordul elő, és amit sokan és sokszor nem vesznek komolyan, akárcsak a cukorbetegséget, ami csendesen, alattomosan, fájdalom nélkül, de biztosan teszi tönkre az ereket; a magas vérzsír- és koleszterinszint, szívritmuszavarok, szívbillentyűhibák, a túlsúlyosság, a mozgásszegény életmód. És a dohányzás! A nikotin ugyanis idegméreg (a cián és az arzén után a harmadik legveszélyesebb), és alvadásfokozó. Na most tessék elképzelni azt a zsírrétegtől már amúgy is beszűkült eret, amelynek átmérőjét a dohányzás még inkább beszűkíti, és araszol benne a vér, mert csordogálni nem tud. Hát persze, hogy kialakulnak a rögök” — magyarázza, hozzátéve azt is: az alkohol egy bizonyos mennyiségig egészséges (a jó minőségű alkohol rendszeres, mértékletes fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát), azon felül viszont nagyon káros, sőt, akár többszörösére is növelheti az agyvérzés kockázatát.

Szabó Kinga Mária