Népbetegség lett az elhízás

Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi problémája, amit Európában nehezen ellenőrizhető járványként tartanak számon. Romániában mindössze 9,4% az elhízottak aránya.

Május 18-a az európai elhízás elleni nap (European Obesity Day, EOD), emlékeztet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP). Minden évben május harmadik szombatjára esik a világnap. Az alapítók célja az, hogy megértessék: az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi és környezeti kockázati tényező. Felelősek vagyunk fogyasztásunkért.

A világon 2,1 milliárdra teszik a túlsúlyos vagy elhízott emberek számát, és a tendencia ijesztő. „Túlsúlyos” lett a Föld. A fejlett országokban évről évre nő a súlyproblémákkal küszködő gyermekek száma, Európában évente 400 000-rel több elhízottat és 85 000-rel több túlsúlyos gyermeket tartanak számon, 2010-es adatok alapján háromból egy európai 6 és 9 év közötti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. Romániában a 7–9 éves korosztályban 6-ból egy fiú elhízott, szemben a lányokkal, akik közül minden tizedik érintett. A 11–15 éves korosztályban is a fiúk állnak rosszabbul, közülük négyből egyet érint az elhízás vagy a túlsúly, míg a lányok esetében minden hatodik érintett. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyerekek 60%-ának jó esélye van arra, hogy felnőttkorára elhízott vagy túlsúlyos legyen — tájékoztat a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. Több tudományos jelentésben rámutattak, hogy ha az elhízás ilyen ütemben halad tovább, 2030-ra már az európai polgárok több mint fele érintett lesz. Romániában tíz felnőttből egy elhízott, két felnőttből egy pedig túlsúlyos. A gyerekek körében is elég magas az elhízottak, illetve túlsúlyosak aránya. Európai uniós viszonylatban azonban Romániában a legjobb a helyzet, a legutóbbi adatok alapján az elhízás arányát tekintve a 18 éven felüliek között hazánk utolsó a sorban 9,4%-os aránnyal. A skála másik végén Málta van 26%-kal, ami azt jelenti, hogy négyből egy ember küzd az elhízás problémájával. Hasonlóan rossz helyzetben van Lettország (21,3%) és Magyarország (21,2%) is, ahol minden ötödik ember túlsúlyos. Sajnos az elhízást tekintve Romániában az 1975–2016 közötti időszakot figyelembe véve növekedés tapasztalható.

Az elhízás egészségünket és a környezetet egyaránt súlyosan veszélyezteti, többek között növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi panaszok kockázatát — és a kövérek ökolábnyoma is dagad.

Az európai elhízás elleni nap célja felhívni a figyelmet a problémára és bővíteni az emberek elhízásról és az ezzel kapcsolatos betegségekről szóló ismereteit.

Az Egészségügyi Világszervezet a zsírnak a szervezetben történő kóros felhalmozódásaként határozza meg a túlsúlyt és az elhízást, ami veszélyt jelent az egészségre. Több kockázati tényező ismeretes. Ilyenek a genetikai örökség, az egészségtelen étkezési szokások, ülő életmód, alváshiány, illetve túl sok alvás, hormonális változások, bizonyos betegségek és gyógyszerek. Az elhízáshoz és a túlsúlyhoz kapcsolódó egészségügyi problémák nagyon sokrétűek lehetnek a magas vérnyomástól, ortopédiai és neurológiai rendellenességektől a különféle rákbetegségekig, légzési rendellenességekig, nőgyógyászati problémákig, merevedési zavarig stb.

Az elhízás kérdésében a megelőzés a legfontosabb. Ennek lépései a testsúly folyamatos ellenőrzése, az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, vízfogyasztás, stresszkezelés.

Az utóbbi húsz évben másfél-kétszeresére nőttek az ételadagok, és nőtt a feldolgozott élelmiszerek és az állati eredetű termékek aránya étrendünkben.

A súlyfelesleg szoros összefüggést mutat a 2-es típusú cukorbetegséggel, az epe-, az érrendszeri-keringési megbetegedésekkel, a köszvény, a gyulladások, valamint a hormonális és termékenységi problémák kialakulásával.

Húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. — ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz. Abban az esetben, ha napi 100 kcal-val többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az 1 év alatt 5 kg súlynövekedést jelent.

Átlagosan 5 órát töltünk üléssel naponta. Egyre kevesebb energiát használunk fel munka közben: 1960-ban a nők 1300, a férfiak 1500 kilokalóriát égettek. 2010-re ez 15%-kal csökkent. Átlagosan napi 500 kcal-val több az energiabevitel, mint 40 éve. Az európai emberek 60%-a használ a napi ingázásához autót és 19% tömegközlekedési eszközt, ráadásul az európai emberek 42%-a sosem sportol.