Népek országútján
Utoljára módositva: 2014-03-06 10:09:35

Növekvő aggodalommal figyeljük a hozzánk elég közel lévő Krímben kibontakozó eseményeket. Direkt nem írtam „háborús események”-et, bár a történelem során ez a félsziget többet volt véres események helyszíne, mint sok más tája Eurázsiának. Az interneten ezerszám található, minden szögből rálátó írás, ami ezzel foglalkozik.

Nézzünk rá egy térképre: a Krím félsziget a Fekete-tenger északi partjának a hajózás szempontjából legfontosabb tulajdonságait mutatja — kikötők sokasága, parti mély vizek, sziklás dombok a tengerhez közel. Közel van a Duna-delta, a Dnyeper torkolata, az Azovi-tenger itt kapcsolódik be a hajózási útvonalakba, keskeny átjáróját a szárazföld felé könnyű volt védeni, ugyanakkor a keleti régiókkal is jó kapcsolata van.

A történelem során sok gazdája volt, déli csücske a bizánci birodalomé volt, de mindenféle töredék-népek is lakták: hunok, gótok, kazárok, besenyők és persze szlávok.

A legtöbbet talán a svédországi őshazából érkezett, a nyugati germánokhoz legközelebbi ún. dunai gótok maradtak a félszigeten, hiszen az 1204-ben megalakuló gót fejedelemség idején már ezer éve itt voltak. Az utolsó, gót kapcsolatú jellegzetességekről még 1780-ban is írtak.

A tengerpart városai fölött nem csak a Trapezunti (görög) Császárság, de Velence és Génua is vetélkedett.

1441-ben Dzsingisz kán egyik utóda, Hadzsi Giraj megalakította a Krími Kánságot. Így lettek a világhódító mongolok utódai krími tatárok.

A Kánság nem csak a félszigetet birtokolta, hanem fentebb északon, a mai Ukrajna déli részét is, bár itt még mindig pusztai nomád népek éltek, míg a krími partokon városias környezetben folyt a kereskedelem.

Az orosz népek, a lengyel-litván államokkal vívott sokéves háború után elindultak délre, hogy kereskedelmi utat nyithassanak maguknak a Földközi-tenger felé. Így kerültek összeütközésbe az Oszmán Birodalommal. A kücsük-kajnardzsi béke után Nagy Katalin cárnő elérte, hogy a törökök elismerjék a Krími Kánság függetlenségét, de 1783-ban az oroszok magukhoz csatolták a területet. Ezek után a tatárok egy része áttelepült Törökországba.

A Kánság területét az északon levő sztyeppei résszel átnevezték Új-Oroszországnak és ide települtek be a Moszkva-környéki oroszok, Lengyelországból kivándorló zsidók, de németek, svédek és — akkor még lengyel vagy német állampolgárságú — ukránok is. Hamar eloroszosodtak, de a félszigeten a tatárok többségben voltak.

A 2500 éve a Krímben élő görögöket elüldözték az ortodox oroszok, helyükre Nagy Katalin németeket és bolgárokat hozott, hogy fellendítse a gazdaságot.

Az Orosz Birodalom 1853-ban vélte úgy, hogy kijuthatna a meleg tengerekre, ha legyőzi Törökországot. Arra azonban nem számított, hogy a törökök segítségére siet Anglia és Franciaország és pár kisebb állam is, így a „krími háború”-t csúnyán elvesztették. Ennek ellenére megtarthatták a félszigetet.

A 19. századtól turisztikai divathullám öntötte el Krímet, a jó éghajlat megemelte értékét az orosz társadalom gazdagjai között. Mindez az első világháborúig tartott, amikor is óriási felfordulás bénította meg a területet. 1921-ben a Szovjetunió tagállama lett Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

1941-ben a krími németeket — biztonsági okokból — kitelepítették. A bevonuló német hadsereg a tatároknak a háború utánra Törökországhoz való tartozást ígért, így az ún. Tatár Légió vállvetve harcolt a németekkel, még Európában is, a háború végéig.

Amikor 1944-ben a szovjetek visszafoglalták a Krímet, az itt maradt tatárokat „kollektív bűnösség” elve alapján Üzbegisztánba száműzték (tatár Sürgün). Ugyanekkor a megmaradt más nemzetiségűeket — örmények, bolgárok — is kitelepítették, helyükbe leginkább ukránok kerültek.

1954-ben Hruscsov átadta a Krímet az Ukrán Sz. Sz. K.-nak. Mai napig nem tudni az okát. Tény az, hogy a Szovjetunió felbomlásakor a krími terület a független Ukrajnához tartozott.

A kilencvenes években a tatárok kezdtek hazaszállingózni, konfliktusos helyzetet teremtve, hisz házaikat, jószágaikat orosz családok birtokolták.

Ma a krími lakosság kb. 12%-a tatár, de vannak területek, ahol ismét többségben vannak.

Ha a következőkben kinyitjuk látóterünket a mai Ukrajna területe fölé, láthatjuk, hogy a közelmúlt történelme úgy gyúrt össze egy országot, ahogy a gazdasági és katonai érdekek kívánták. Így természetesen nem homogén a szomszéd állam, nem is lehet, hiszen míg nyugati részén csak 3,1% az orosz anyanyelvűek aránya, Közép-Ukrajnában ez 24,2%, illetve 46,4%, míg keleten 86,8% és délen (ide tartozik a Krím) ez 82,3%.

A Krími félsziget egyik legforróbb pontja a szevasztopoli katonai kikötő és ennek (elég nagy) környéke. Itt az államközi egyezmények alapján állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta. Ez az Ukrajnával megosztott, szovjet hasonnevű hadseregnek az a része, amelynek ellensúlyozására vannak jelen NATO-hajók a Fekete-tengeren. Így a félszigeten kb. 25 000 orosz katona is állomásozik.

A lakosság, ha minden jól halad, nyugodt, de a politikai stresszt azonnal „túlreagálja”. Sokan azt hiszik még 2014-ben is, hogy tüntetéssel, barikáddal, épületek elfoglalásával, gyújtogatással el lehet intézni a konfliktusokat. Ennek ellentmond a politikai parancsra felvonuló és gyilkoló különleges rendőrségi csapatok bevetése.

A nem katonai (paramilitáris) szervezetek egységei csak halványan választhatók el a reguláris csapatoktól, így sosem lehet tudni, hogy ki kivel áll szemben. Bizonytalan, puskaporos a helyzet.

Kérdezhetné a Kedves Olvasó, hogy akkor kinek van igaza: az ukránoknak vagy oroszoknak, a nyugatbarátoknak vagy az oroszlelkűeknek?

Miheztartás végett egy nagypolitikai helyzetkép: 1994-ben Budapesten megkötöttek egy egyezményt, amelyben Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna határait, illetve a NATO és az Egyesült Államok kötelezi magát, hogy nem terjeszkedik kelet felé az Oroszország közvetlen szomszédságába. Ehhez mérten 2014-ig amerikai bázisokat telepítettek Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Afganisztánban, egyezkedik már Grúzia is egy haditengerészeti bázisról stb.

Ezek szerint nem csak Oroszország szegte meg az egyezséget, és nem elsőnek…

Nézzünk rá a térképre, helyezzük el rajta ezeket az érdekvédelmi vonalakat, területeket, és reménykedjünk, hogy megoldódik, megoldják a gondokat, háború nélkül.

 

Szerémy Péter

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Mit teszel szíved egészségének megóvása érdekében?
Naponta legalább 20 percert sétálok
Sok gyümölcsöt fogyasztok
Figyelek arra, hogy eleget aludjak
Megválogatom, milyen ételeket fogyasztok
Nem foglalkozom különösebben ilyesmivel
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. január 20.
Végre olyan dologgal foglalkozhat, amiért meg is fizetik. Ha kevésnek érzi bevételeit, gondolja át, miért lennének hajlandóak többet fizetni az emberek!
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. január 20.)


    KONYHA
    Hozzávalók a szufléhoz: 2 dl zsíros tej, 8 dkg darált mák, 4 dkg porcukor, 4 db vajas kifli, 2 ...