Népszavazás a Krím félszigeten

A Krím félszigeten élők arról szavazhattak, hogy a félsziget maradjon-e Ukrajna része, vagy csatlakozzanak Oroszországhoz. A népszavazást Ukrajna, az EU és az USA sem tartja törvényesnek.

Vasárnap a Krím félszigeten a helyi lakosok fegyveres orosz katonák jelenléte mellett, Kijev és a nemzetközi közösség által törvényellenesnek tartott népszavazáson döntenek az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz való csatlakozásáról. Délben magas részvételi arányról számoltak be a megfigyelők és tudósítók a Krím félsziget státusáról rendezett népszavazáson. Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyet adó Szevasztopol városában — a helyi választási bizottság közlése szerint — délig a részvételi arány elérte a 49 százalékot. Egyes szavazóhelyiségeknél sorok álltak — tudósított a brit hírportál az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva. A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna. A mintegy 1200 szavazókörben több mint 1,5 millió szavazásra jogosultat vártak az urnákhoz. Az erős esőzés miatt egyes szavazóhelyeken gondok adódtak a telefonos kapcsolattal és az áramellátással. A választók legalább 50 százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen. A referendumon két kérdést tettek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím félsziget csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

Elemzők szerint az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tatárok ellenzik a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Az orosz nemzetiségűek, akik a lakosság csaknem 60 százalékát adják, megosztottak a kérdésben. Egy részük, főként a 23 éve független Ukrajnában felnőtt, fiatalabb korosztály inkább azt szeretné, ha a terület továbbra is Ukrajnához tartozna. Volodimir Konsztantinov, a kijevi parlament szombati határozatával feloszlatott krími parlament oroszbarát elnöke korábban viszont úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást. Az orosz katonák jelenléte mellett tartott népszavazást Ukrajna központi vezetése, az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve több nyugati ország törvénytelennek tartja. Kijev előre jelezte, hogy nem ismeri el az eredményt. A referendum megtartásáról március 6-án hozott döntést a krími parlament, amelyben erőfölénybe kerültek az oroszbarát erők. Az ukrán alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek minősítette a referendumot, mivel azt nemcsak a népszavazás kiírási rendjét szabályozó jogszabályok semmibevétele mellett rendezik meg, de az alkotmány több pontját is sérti. A szavazás tisztaságát gyakorlatilag senki sem ellenőrizte. A nemzetközi szervezetek nem küldtek megfigyelőket, és magától értetődően az ukrán központi választási bizottság sem képviseltette magát.

A Krím félsziget státusáról szóló népszavazás jogi érvényességének kérdése állt szombaton nemzetközi fórumok figyelmének középpontjában. A Velencei Bizottság törvényellenesnek nyilvánította a referendumot, az ENSZ BT-ben azonban nem szavaztak meg egy hasonló állásfoglalást tartalmazó határozatot Oroszország vétója miatt. Ukrajna és Oroszország fegyverszüneti egyezményt kötött március 21-ig. Ennek értelmében az orosz csapatok nem intéznek támadást a krími ukrán katonai bázisok ellen, közölte az ukrán védelmi miniszter. A békekötéssel egy időben Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésben tett javaslatot egy ukrán alkotmányreformra, amivel szerintük a krími válságot meg lehetne oldani. Ugyancsak telefonon egyeztetett a kérdésről Vlagyimir Putyin és Angela Merkel. Az orosz államfő arról biztosította a német miniszterelnököt, hogy mindenképpen tiszteletben tartja a krími választópolgárok döntését. Merkel javaslatot tett arra, hogy nagyszabású EBESZ-misszó érkezzen Ukrajnába, elsősorban az ország keleti részére. Steffen Seibert kormányszóvivő szerint Putyin pozitívan fogadta a kezdeményezést. Krím Legfelsőbb Tanácsa a népszavazás eredményét hétfőn hitelesíti, jelentette be a krími kormány vezetője, Szergej Akszenov.