Neteznek, de a digitális tudásuk hiányos
A digitális kompetenciákról készült elemzés szerint a gyerekek majd' 80%-ának meglehetősen hiányos a tudása, ezért komoly veszélynek lehetnek kitéve, mutatott rá dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum iskolai tanácsadója.
Napjaink egyik égető problémája a gyerekek korlátlan és felelőtlen internethasználata. Sokszor fordul elő, hogy a kicsik koruknak nem megfelelő tartalmakra bukkannak rá az internet használata közben, de emellett számos más veszély is leselkedhet rájuk. Ezek elkerülése és észlelése érdekében az UNICEF február 5-ét a biztonságos internet napjának nyilvánította.
Az, hogy a biztonságos internet napja létezik, azt igazolja, hogy ez egy kiemelten fontos téma, és maximális hatékonysággal kell azt kezelni — mondta lapunk megkeresésére dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum iskolai tanácsadója. A szakember hozzátette, hogy épp a napokban jelent meg egy részletes elemzés a digitális kompetenciák kapcsán Romániában. Az elemzés kimutatta, hogy a gyerekek túlnyomó többsége, majdnem 80%-a meglehetősen alacsony digitális kompetenciával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy bár használnak dolgokat, mint például telefonos online applikációkat, közösségi oldalakat, nem tudják, azok hogyan működnek, ezáltal hiányzik belőlük a mélységében megértő használata az internetnek. Mivel a gyerekek ilyen hiányosságokkal rendelkeznek, nagyon hamar veszélynek lehetnek kitéve.
Ami az interneten előforduló ártalmas tartalmakat és fenyegetéseket illeti, az iskolai tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy létezik fizikai és lelki biztonság. A fizikai biztonság kapcsán az egyik leggyakoribb probléma az álnevek, kamuprofilok használata közösségi oldalakon vagy akár online játékokban. Az ember bármennyi évesnek kiadhatja magát, ami azért veszélyes, mert a fiatalok sajátos kultúrájában megtalálható, hogy a megfelelő téma kapcsán idegenekkel is viszonylag könnyen teremtenek kapcsolatot az interneten. Az online kapcsolatteremtést követően az álprofilokkal rendelkező személyek találkozókat kezdeményezhetnek, ahol komoly veszélybe kerülhet a nem megfelelően ellenőrzött gyermek fizikai biztonsága. A fiatalok lelki biztonságának a kérdése legalább olyan fontos és létező probléma, mint a fizikai biztonságé. A lelki biztonságot zavaró tényezők sok formában megjelenhetnek a fiatalok életében, gondolunk itt az online zaklatásra (bullying) vagy a már függőséget okozó internethasználatra. Az utóbbi a gyermekek természetes életvitelét is veszélyezteti, erre egy példa, hogy a gyerek alvás helyett inkább internetezik. Ezek azok a főbb problémák, amelyekkel kapcsolatban kijelenthetjük, hogy a fiatalok igenis veszélyeztetettek lehetnek az internet nem megfelelő használata által. A kutatásokat tekintve azokkal a gyerekekkel szemben tudnak az online zaklatók leginkább fellépni, akik nem ápolnak jó kapcsolatot a szüleikkel, és emiatt magukba fordulnak. A gyermek tartós hangulata megváltozik, depresszívebb lesz, kevesebbet beszél, visszahúzódóbb lesz. Ezek azok a tünetek, amikre leginkább oda kell figyelniük a szülőknek, és ez nem csak az internet használatának az esetében érvényes. A szakember fontosnak tartotta kiemelni, hogy a problémák elkerülésének érdekében a szülők vegyenek részt a gyerekeik „online életében”. „Alakítsanak ki egy megfelelő kontrolleszközt, ne engedjék, hogy a gyerek szabadon döntsön az interneten töltött időtartamáról, annak formájáról és forrásáról. Én úgy gondolom, hogy úgy, ahogy a gyerek mellett ott vagyunk, mikor biciklizni tanul, legyünk jelen akkor is, amikor az internetet használja! Nagyon fontos továbbá, hogy a szülő tudja a kisgyermek jelszavát abban az esetben, ha jelen van bármilyen közösségi oldalon. Ez nem rosszakarat, nem kémkedés, csupán egy ellenőrzés annak érdekében, hogy nincs-e olyan tartósan zaklató dolog a gyerek életében, ami miatt bármilyen atrocitás érheti, és nem mer szólni miatta. Ma már számos olyan lehetőség van, amelynek köszönhetően a szülők korlátokat szabhatnak az internetezésben. A nagyvilági vállalatok, mint például a Google, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők ellenőrizzék a gyermekeik által böngészett weboldalakat és azok tartalmait” — magyarázta a szakember.
Azt, hogy egy gyerek mennyi időt tölt internetezéssel, viszonylag nehéz kutatni — mondta Frigy. Ezt a szakma úgy hívja, hogy „screen time”, tehát mennyi képernyőideje van egy átlagos gyereknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben kiadott egy irányelvet, amelyben kihangsúlyozza, hogy kétéves kor alatt a gyerekeknek zéró képernyőidejük kell(ene) hogy legyen. Nagy problémát jelent azonban, hogy Romániában ezt az időt messze meghaladják, ezáltal az összes korosztályra kiszabott képernyő idő is kitolódik.
A pedagógus úgy gondolja, hogy erre megoldás lehet az iskola munkája, ami egy nagyon jó példa arra, hogy a gyerekek megtanulhatják a megfelelő és hatékony internethasználatot, kikerülve az életkoruknak nem megfelelő és ártalmas közösségi médiafelületeket.
Kallós András
