Nincs költségvetés, nagy a bizonytalanság
Hónapok óta megy a huzavona a költségvetés elfogadása körül, ami megnehezíti az önkormányzatok munkáját. Ilyés Gyulát, Vetés község polgármesterét arról kérdeztük, hogy milyen következményekkel jár a késés az önkormányzatok és a nemzetgazdaság számára.
Ilyés Gyula elmondta, hogy általánosan ismert tény, hogy költségvetés hiányában az állami intézmények (ide tartoznak az önkormányzatok is) a tavalyi költségvetésük 1/12-ed részét használhatják fel működtetésre és beruházásokra. Ez amiatt van, hogy legyen egy ellenőrizhetőség, hogy legyenek meg a működési feltételek, és ha van nagyobb bevétel, akkor azt ne költsék el már az év elején. Ezt a szabályt máshol is alkalmazzák Európában. A költségvetés ellenőrzése egy nagyon fontos gazdasági és politikai eszköz, ezért vannak szigorú szabályok.
Jelenleg az önkormányzatok működnek az 1/12-eddel, ami elméletileg egy-két hónapig nem egy nagy katasztrófa, inkább az a nagy baj, hogy amíg nincs elfogadott költségvetés, nincsenek a költségvetésbe belefoglalt beruházások, addig azokkal nem lehet hivatalból foglalkozni. Nem lehet kezdeményezni tervezést, a meglévő tervek alapján nem lehet közbeszerzést meghirdetni, nem lehet elindítani egy munkálatot, még akkor sem, ha megvan a szerződés a kivitelezővel, mert az nincs belefoglalva az éves költségvetésbe.
Ilyés Gyula hangsúlyozta, hogy Vetés község esetében most az a gond, hogy az elmúlt évben versenytárgyalásra írták ki két nagy csomagban az óvári és vetési utcák modernizálását, alá van írva a keretszerződés, s a tervek szerint március elejétől lehetett volna kezdeni a munkát. Ezt a költségvetés hiányában nem lehet megtenni. Kellemetlen ez a helyzet a kivitelező cégnek, de kellemetlen az állami kasszának is. Ha a cég márciusban elkezdi a munkát, megkapja a szerződésben foglalt összeget, s annak egy részét befizeti az államkasszába adók és járulékok formájában. Ha nem dolgozik a cég, az alkalmazottait nem foglalkoztatja, azok számára az állam folyósítja a munkanélküli-segélyt. Vetés községben havonta egymillió lejt utalnának át a munkálatokat végző cégnek. Ebben a hónapban nem lesz felhasználva az összeg. Nem tud dolgozni a cég, a munkások nem kapják meg a bérüket, az állam nem kapja meg a tizenkilenc százalék áfát, ami közel kétszázezer lej. Amennyivel kevesebb munka indul el ebben a periódusban, csak késedelemmel, az ugyanolyan késedelmet okoz az áfabevételeknél. Mivel a következő hónapokban nem lehet mindent bepótolni, az áfából származó jövedelmek is jelentősen csökkenni fognak.
Ilyés szerint a másik nagy probléma az EU-s pályázatoknál adódik, ahol határidők vannak. Sokan évekig dolgoztak a projektek elkészítésén, majd vártak az elbírálásokra, a közbeszerzés kiírására, most pedig bár szorít az idő, mégsem lehet dolgozni. Most olyan időszakban vagyunk az EU-s pályázatok kivitelezését tekintve, amikor a megvalósításokon van a hangsúly. A ciklus elején mindenki várta a kiírásokat, készültek a tervek, és most érkezett el a beruházások időszaka. A kormányok mindig egymásra mutogatnak, hogy az elődök nem hívtak le elegendő EU-s pénzt, a következő kormány pedig behozta a lemaradást. Nem a kormányok érdeme vagy mulasztása az EU-s pályázatok sikere, a kormányok feladata az lenne, hogy ne késleltessék a lehívott összegek felhasználását. Ha késik a költségvetés, könnyen megtörténhet, hogy néhány millió euró eltolódik. A pénzt ugyanis akkor kapja meg Brüsszeltől Románia, amikor a munkálatok elkészülnek. Ezek olyan dolgok, amelyek kihatnak a nemzetgazdaságra is. Egy-egy önkormányzatnál lehet panaszkodni, hogy nem indulnak be a munkálatok, de országos szinten óriási összegek nem kerülnek be a költségvetésbe jövedelemként, ami gondot okoz az újbóli leosztáskor.
Az új költségvetési törvény szerint negyvenhárom százalékról hatvan százalékra emelték azt az összeget, ami a bérek utáni adóból helyben marad. Amíg nincs új költségvetési törvény, addig a negyvenhárom százalék marad az önkormányzatok kasszájábaan, és ez Vetés községben havonta százezer lej hiányt jelent — mutatott rá a polgármester.
Egy másik probléma, ami az önkormányzatokat érinti, hogy ez az első olyan év, amikor nem lehet tervezni, nem lehet látni az összegeket, amelyeket majd átutalnak az önkormányzatoknak. Az elmúlt évben is március végén fogadták el az önkormányzatok a költségvetést, de akkor a törvénytervezetben benne volt egy táblázat, amelyben látni lehetett a leosztások mennyiségét, s azokkal már lehetett tervezni. Most nem készült ilyen táblázat. A szövegben ott van, hogy milyen átutalások lesznek, de nem összegszerűen és nem garantáltan. Egyetlen összeg látható, hogy minimum ezer lej lesz garantálva személyenként. Vetésen nagyobb a költségvetés, a községet ez nem érinti, de több millió lej értékben vannak elindítva munkálatok. Nagy bizonytalanság uralkodik, elkezdtek munkálatokat, megkötöttek szerződéseket, de nem lehet látni, hogy milyen esély van a munkálatok befejezésére. Van egy ötmillió lejes skála, és nem lehet tudni, milyen számban gondolkozzanak. Eddig még nem volt ilyen bizonytalanság, magyarázza Ilyés Gyula, hozzátéve azt is, hogy nagyon reméli, hogy tíz napon belül lesz költségvetés, és meg is jelenik a Hivatalos Közlönyben, utána pedig még kell tíz nap, míg elfogadja a megyei tanács, és csak aztán lehet elfogadni helyi szinten, ami remélhetőleg április első hetében megtörténik.
Elek György
