Nincs korrupciómentes övezet az EU-ban

Románia 43 ponttal a 69. helyen áll a Transparency International (TI) korrupciós érzékelési indexén, ezzel egy helyet rontott 2012-es évhez képest. A korrupció továbbra is kihívást jelent Európa számára — állapította meg a tegnapi jelentésében az Európai Bizottság.

„Nincs korrupciómentes övezet Európában” — jelentette ki Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa tegnap, brüsszeli sajtótájékoztatóján, ismertetve, hogy a korrupció évente 120 milliárd eurós kárt okoz Európának.

Az üzletemberek és szakértők véleményét tükröző index 0 és 100 pont közé esik, a magasabb pontszám kisebb korrupciót jelent, a 177 ország átlaga 43 pont volt az 2013-as évi vizsgálatban.

A politikai életben tapasztalt korrupció mellett a kisstílű megvesztegetés számít továbbra is a leggyakoribb problémának Romániában, derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amely megjegyzi, hogy a korrupció elleni harc felszámolását szolgáló politikai akarat nem következetes.

Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy Románia hozzon meg minden szükséges intézkedést a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásának sikere érdekében. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy miközben a magas szintű korrupciós ügyek felszámolása terén történtek előrelépések, a kisstílű vesztegetések felderítése terén továbbra is rosszul teljesít az ország, de sok még a teendő a korrupció megelőzése terén is, központi és helyi szinten egyaránt.

Brüsszel emellett a pártfinanszírozást, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségét nevezi meg olyan területként, ahol Románia további erőfeszítéseket tehet. További lépéseket lehetne tenni a hálapénzek gyakorlatának felszámolására az egészségügyben — jegyzi meg mindemellett a brüsszeli testület.

Széles körben elterjedt

A korrupciós helyzet áttekintése mellett a jelentéssel egy időben a bizottság két közvélemény-kutatás eredményét is közzétette. Eszerint az uniós polgárok több mint háromnegyede, a romániaiaknak pedig 93 százaléka véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt a társadalomban, emellett pedig uniós szinten a megkérdezettek 4 százaléka, Romániában pedig 25 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy évben kenőpénz kértek vagy vártak tőle. A hazai állampolgárok 42 százaléka elismerte, hogy a mindennapi életünk során találkoznak a korrupció jelenségével, 82 százalék vallotta azt be, hogy a megvesztegetés és a személyes kapcsolatokra való hivatkozás a legegyszerűbb módja a különböző ügyek hatékony elrendezésének. A vállalkozók körében készített felmérés pedig arra mutat rá, hogy az üzletemberek 81 százaléka szerint a kivételezés és a korrupció jelenti az akadályt a hazai cégek versenyében, a cégvezetők 65 százaléka ismerte el azt, hogy a korrupció problémát okoz számára, míg 64 százalék a nepotizmusra panaszkodott.

Problémás területek

Cecilia Malmström újságírói kérdésre leszögezte: arról szó sincs, hogy a bizottság bármelyik tagállam ellen bármilyen szankciót tervezne, és a jelentésben nem is állítottak fel korrupciós rangsort a tagállamok között, mindössze a problémás területekre igyekeztek rávilágítani.

Mindent egybevetve az Európai Bizottság megállapítása szerint az Európai Unióban regionális és helyi szinten nagyobb a korrupció kockázata, mint a központi kormányzatban, alacsonyabb szinten ugyanis Brüsszel gyengébbnek látja a belső ellenőrző mechanizmusokat, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét. A korrupció által leginkább sújtott szektor a bizottság szerint a városfejlesztés, az építőipar, valamint az egészségügy. A brüsszeli testület az állami tulajdonban lévő vállalatok ellenőrzésében is lát hiányosságokat, amelyek sérülékennyé teszik ezeket a cégeket a korrupcióval szemben.