Nincs pénz a kutyamenhelyekre

Félő, hogy a február végéig kötelezővé váló chip-beültetés miatt nagyon sok kutyát löknek majd utcára tulajdonosaik, a túlzsúfolt menhelyek pedig nem tudják majd befogadni őket.

Közösen próbált megoldást találni a majdani kóbor kutyákkal kapcsolatban a közrendészeti hatóság, az állategészségügy és az állatvédő egyesületek a Szatmár Megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) idei utolsó gyűlésén. Majdani kóbor kutyákról beszélünk, melyeknek jelenleg többé vagy kevésbé szerető gazdijuk és otthonuk van — viszont 2015 február végéig valamennyi kutyát kötelező módon azonosító chippel kell ellátni, a nem fajkutyákat pedig ivartalanítani is. Ez városon körülbelül 50, vidéken körülbelül 30–40 lejbe kerül, állatonként. „Maga a chip ára nem olyan sok, hiszen 7–13 lej között mozog, gyártótól és szállítótól függően, viszont nagyon sokba kerül a beültetése, illetve az eb adatainak az adatbázisba való bevitele” — mondta dr. Magoss Attila állatorvos. A kutya-népszámlálás viszont csak akkor éri el célját, ha valamennyi tulajdonos ellátja az állatot chippel — erre viszont semmi garancia nincs, főleg vidéken, ahol nem ritka, hogy egy-egy portán két-három házőrző is csahol. „Aki pedig 4–500 lejes nyugdíjból/jövedelemből kell megéljen, nem tudja megengedni magának — bármennyire szeresse is az állatot! —, hogy 100–150 lejt kiadjon csak a kutyák chipjére.

Vagy vállalja, hogy kifizeti a törvénysértésért járó büntetést, vagy egyszerűen szélnek ereszti a kutyáit, mert nem lesz más választási lehetősége. És lesznek sokan olyanok is, akik egyszerűen kényelmi szempontból fogják utcára tenni az ebet — mint ahogy történt Magyarországon is, ahol amikor kötelezővé tették a kutyák bechipezését, több száz addigi kedvencet löktek ki” — hangzott el a beszélgetésen. És ettől félnek az állatvédők, illetve a kutyamenhelyek vezetői, hiszen a gazdátlanná vált ebek előbb-utóbb valamelyik, már amúgy is túlzsúfolt, anyagi és emberi erőforráshiánnyal küszködő állatmenhelyen kötnek ki. „Nem az kellene hogy legyen a cél, hogy felduzzasszuk a menhelyek állományát, hanem a hatékony és alkalmazható törvénykezés. Nem bírjuk már, nincs sem pénzünk, sem erőnk. Mindenki szereti az állatokat, de önkéntesen senki nem akar segíteni még annyit sem, hogy vizet adjon nekik” — fakadt ki a 450 kutyát ellátó Freelife Egyesületet képviselő Carmen Frăţilă, aki szerint sokkal több gond van és lesz a gazdival rendelkező ebekkel, mint a kóbor kutyákkal. Ennek az egyesületnek létezik ugyan együttműködési szerződése a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatallal, de az csak az állatok ivartalanítására vonatkozik. „Nyolc lej támogatást kértünk kutyánként, élelemre, alomra stb., de nem kaptuk meg” — mondja Frăţilă.

Sokkal jobb helyzetben van — már csak a polgármesteri hivatal hozzáállása miatt is — a nagykárolyi Puffi Állatvédő Egyesület, ahol jelen pillanatban több mint 130 kutyát látnak el. Viszont csak ebben az évben több nagyszabású és sikeres ivartalanítási akciójuk során 1136 ebet sterilizáltak, adományozó akcióik keretében pedig 370 kutyát adtak ajándékba nem csak szerető, de felelősségteljes gazdiknak.