Nyugdíjba ment Nagy Gyula
Tanévzáró ünnepséget tartottak tegnap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A legeredményesebb ötven diák jutalomkiránduláson vesz részt. Szeged környékét és Ópusztaszert nézik meg.
A tegnapi kölcseys évzáró leglényegesebb eseménye kétségkívül Nagy Gyula magyartanár búcsúztatása volt, aki több évtizedes, eredményekben gazdag tanári pályafutását követőn nyugdíjba vonul. Pataki Enikő igazgató megnyitóját követően Kereskényi Gábor képviselő szólt néhány szót az egybegyűltekhez, majd Nagy Gyula két hajdani diákja osztotta meg gondolatait a Kölcsey közösségével és az ünnepelttel. Kozák Csongor az egykori diákszínjátszókat képviselte, míg Darai Attila nemcsak a saját emlékeit idézte fel, hanem több volt diáktársa, valamint tanár-kollégák üdvözletét is tolmácsolta. Ha esetleg lett volna az ünnepi társaságban olyan, aki ne tudta volna, hogy ki Nagy Gyula, helyben meggyőződhetett volna, hogy ő volt a Kölcsey egyik legkedveltebb tanára hosszú-hosszú évek óta.
A méltatásokban kitértek kiváló nevelői érzékére, lelkiismeretességére, a diákok iránti szeretetére, nagyszerű előadókészségére. A vezetése alatt működő színjátszó körökről is bőven esett szó, melyek országos versenyekről gyakran tértek haza kiváló helyezést elérve vagy akár az első díj birtokában. Végül az ünnepeltnek Pataki Enikő átnyújtotta a Thália-díjat, Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrászművész alkotását. „Olyan pedagógus hagyja el iskolánkat, akinek személye és szellemisége évtizedekre meghatározta nemcsak a Kölcseyben folyó, hanem az egész szatmári magyar oktatást” — fejtette ki az igazgató, hozzátéve: Nagy Gyula nemcsak tanított, hanem elsősorban irodalmat értő és szerető emberré, nemzeti értékeinket ismerő és tisztelő magyarrá nevelte diákjait, akinek neve eggyéfonódott a diákszínjátszás fogalmával. A következő tanévtől két pedagógus megy a Kölcseyből nyugdíjba, így búcsút vettek Kató Enikő matematikatanártól is, akinek értékes munkáját szintén nem hagyták elismerés nélkül: őt tavaly a Kölcsey Nagydíjjal tüntették ki.
Babos Krisztina
