Okkult háttérhatalom bábjának nevezte az államfőt Tăriceanu

A Romániát zsarolással és megfélemlítéssel háttérből irányító „párhuzamos állam” termékének és kiszolgálójának nevezte a jobboldali Klaus Iohannis államfőt csütörtökön a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik, szabadelvű pártját vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök.

Tăriceanu az elnökhöz intézett nyílt levélben reagált arra, hogy Iohannis aznapi sajtóértekezletén „enyhén rögeszmés” emberként jellemezte őt, akire már nem is figyel oda. Az államfő megjegyezte: Tăriceanu főleg azóta beszél okkult erőkről és „párhuzamos államról”, amióta őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A szenátusi elnök — Románia második legfőbb közméltósága, akinek az államfő akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén át kell vennie annak hatáskörét — válaszában leszögezte: az ellene „koholt vádak” alapján tavaly indított büntetőper nem kiváltója, hanem következménye annak, hogy immár három éve következetesen szót emel az ügyészség és titkosszolgálatok összefonódása ellen.

Tăiceanu korábban is célozgatott arra, hogy a „párhuzamos állam” szerinte az államfő szolgálatában áll, most azonban nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a „párhuzamos állam” döntötte el 2014-ben az elnökválasztás kimenetelét, és Iohannist a szálakat háttérből húzogató háttérhatalom tette meg elnöknek azért, hogy „okkult terveit” kiszolgálja.

„Csak nem képzeli, hogy nem létező politikai érdemei vagy Nagyszeben polgármestereként elkövetett törvénytelenségei miatt nyerte meg 2014-ben a választásokat? Nem. Azért esett önre a párhuzamos állam választása, mert zsarolható és könnyen befolyásolható” — írta Tăriceanu. Szerinte az államfőről bebizonyosodott, hogy polgármesteri mandátuma idején okirathamisítással és csalással szerzett meg értékes nagyszebeni ingatlanokat, tehát rá is ugyanúgy illik az a „bűnöző” jelző, amit egyébként — a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző — Iohannis előszeretettel használ politikai ellenfeleire.

A házelnök úgy vélekedett: Iohannis távolról sem az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, hanem éppen annak politikai ellenőrzés alatt tartása érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyészségi vezetőket az államfő nevezze ki. Tăriceanu szerint a „párhuzamos állam” visszaéléseiről számos részletet hoztak nyilvánosságra a parlamenti különbizottságok által kihallgatott, a rendszer működését belülről ismerő tanúk, az államfő mégsem lépett fel ez ellen, pedig a legfelsőbb védelmi tanács vezetőjeként kötelessége lett volna.

A szenátus elnöke kifejezte meggyőződését, hogy Iohannis a „párhuzamos állam” kiszolgálója, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna a politikában. Sorait azzal zárta, hogy minden megfélemlítési kísérlet ellenére tovább fog harcolni a demokratikusan választott tisztségviselők hatalmát elbitorló „párhuzamos állam” lebontása, módszereinek leleplezése érdekében.