Ökoszisztéma a konyhakertben

A tájfajták jelentőségéről, a régi konyhakerti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő, virág, fűszerek) termesztésének előnyeiről is szó esik majd a március 10-én tartandó Vetőmagbörzén.

Vetőmagbörzét szervez március 10-én, szombaton 15 órától a Szatmári Gazdák Egyesülete, ahová várja mindazokat, akik érdeklődnek a térségünkben régóta termesztett, úgynevezett tájfajták (zöldség, gyümölcs, szőlő, virág, fűszerek) iránt. Két előadást hallgathatnak meg a résztvevők a szatmárnémeti Demokrácia Központban (V. Lucaiu/Árpád utca 18.), és természetesen lehetőség nyílik vetőmagcserére is. A Vetőmagbörze ötletgazdája, Fülöp Tihamér biológus, természetvédelmi szakember elmondta: a fő cél az, hogy találkozási, ismerkedési lehetőséget teremtsenek azok számára, akik érdeklődnek a tájfajták termesztése iránt. „Nagyon fontosnak tartom a helyi fajták felkutatását és megőrzését, ezek különleges biológiai sokszínűséggel rendelkeznek, és egy kiutat jelenthetnek a változó világban. Gyorsan képesek alkalmazkodni a körülményekhez — gondoljunk például a klímaváltozásra —, ugyanakkor nagyon jóízűek, ezért komoly értéket képviselnek” — fejtette ki. Fülöp Tihamér szerint azért is fontos megmenteni a régi fajtákat, mert a nagy vetőmagcégek világszerte igyekszenek kiszorítani a tájfajtákat, hogy jobban tudják értékesíteni saját vetőmagjukat. Mint elmondta, maga is kertészkedik Szamoskóródon, ahol vegyszermentesen, sőt, az öntözést is mellőzve termeli meg a tágabb családnak az egészséges élelmet, és még eladásra is jut a termésből. Az egy hektáros konyhakertben zöldség, virágok, kaszáló, gyümölcsös és szőlős is van, és mivel csak indokolt esetben végez művelési munkákat, egy helyi ökoszisztéma alakult ki, egyensúly állt be — békák, gyíkok, madarak, sünök, denevérek egyaránt otthonra leltek a kertben, amelyek mind segítik a kertész munkáját. A virágoskert a beporzókat vonzza, a lerakott ágak alatt meghúzódó állatok rengeteg kártevőt pusztítanak el, a nyulak alól kiszórt szalma pedig a talaj nedvességtartalmának megőrzéséről gondoskodik. „Sok gazda üldözi a seregélyeket, én viszont odút tettem ki nekik. A seregély territoriális, őrzi a saját területét, és elűzi a nagyobb csapatokat — magyarázta. — A birsalma is azóta terem jól, amióta nem irtom ki a sarjtőket. A levéltetvek megmaradnak ezeken, nem terjednek át a fára.” Akit érdekelnek a hasonló, természetközeli kertészeti módszerek, a szombati Vetőmagbörzén hallgathatják meg Fülöp Tihamér előadását. A találkozó meghívott szakértője Umhauser Valéria kertészmérnök lesz, aki arról beszél majd, hogy miként érdemes konyhakertben szőlő-, gyümölcs- és fűszernövények termesztésével foglalkozni.