Ökumenikus Károlyi Gáspár Konferencianap

A Nagykárolyi Református Egyházmegye elnöksége a reformáció 500. emlékéve alkalmából kedden reformációi kiállítással egybekötött, egyházmegyei szintű, ökumenikus Károlyi Gáspár Konferencianapot szervezett a nagykárolyi Károlyi-kastély nagytermében.

Az ünnepi eseményen Tolnay István esperes elmondta, hogy a Károlyi-kastély rövid időre református templommá alakult, ami annak a bizonyítéka, hogy ötszáz évvel a reformáció kezdete után ökumenikus szellemben élnek a római katolikusok, a reformátusok, az evangélikus-lutheránusok és az unitáriusok. Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdetett igét a „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által” (1 Péter 2:5) bibliai versre építkezve. Az igehirdető hangsúlyozta, hogy nem lehet az elmúlt ötszáz év minden eseményére emlékezni, már az is nehézséget jelent, ha az elmúlt huszonhét évre visszaemlékezünk. Hogyan jött el a változás, miután megteltek a templomok, megerősödni látszott a hit, majd újra elkezdtek kiürülni a templomok és kezd kiüresedni a lélek is. Az egyház mindenhol jelen volt a közéletben. Ott volt a magyar érdekképviseletek megalakulásakor, a tanintézmények létrehozásában, küzdött az elkobzott anyagi és szellemi javak visszaszerzéséért, s ezt teszi ma is, ez a szerep pedig ma is, mint a reformáció kezdetekor, mozgatórugója a társadalom megújulásának. A legtöbb emberben ma is felvetődik a kérdés: mi az egyház? Nagyon sokféle templom van (kőtemplom, fatemplom és más építőanyagból készült templom), és ugyanúgy nagyon sokféle az ember is. Minden templom lelki ház, az első és legfontosabb, hogy a templomok megmaradjanak lelki házaknak. A reformáció a lélek megújulását kell jelentse, ugyanúgy, ahogy történt az első pünkösdkor, amikor a lélek érintésére bekövetkezett a megújulás. Az anyagiak nem lehetnek fontosabbak a léleknél, nem strukturális változásokra van szükség, hanem a lélek átváltozására, mutatott rá az igehirdető.

A résztvevőket Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere és Hágó Nándor, a megyei múzeum nagykárolyi részlegének a vezetője köszöntötte.

A továbbiakban dr. Szőcs Péter régész, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója azokról a középkori római katolikus templomokról beszélt, amelyek később református templomok lettek. Az előadó ismertette azokat a restaurációs műveleteket is, amelyek az utóbbi tíz évben mentek végbe, amikor ezeket a templomokat felújították. Dr. Bara Júlia budapesti kutató gróf Károlyi Sándornak a reformátusokkal való kapcsolatáról beszélt. Az általa tanulmányozott források azt igazolják, hogy Károlyi Sándor mindig segítette a reformátusokat, támogatta a református templomok és tanügyi intézmények építését, és igyekezett jó kapcsolatot ápolni a reformátusokkal.

A hozzászólásokban Kereskényi Sándor kifejtette, hogy Károlyinak voltak olyan döntései, amikor az érdekeit helyezte előtérbe, s ilyenkor nem mindig volt reformátusbarát. Ezt megerősítette Tukacs József, a Nagykároly-Belváros Református Egyházközség lelkipásztora is; véleménye szerint miután Károlyi elvette a református templomot, vályog imaház építését támogatta. Az, hogy Erdődről hat faluba menekültek el a reformátusok, nem Károlyi baráti hozzáállásának volt a következménye.

Illyés Csaba római katolikus esperes felsorolta, hogy milyen pozitív hatással volt a római katolikus egyházra a reformáció. Az akkori római katolikus egyház eltávolodott a lelkiségtől, nagyon sok püspök nem volt pap, azokat kinevezték. A mai római katolikus egyház sajnálja, hogy bekövetkezett az egyházszakadás. A reformáció eredményeként történt meg, hogy a római katolikusok is összeállították a maguk Bibliáját, és azt lefordították magyar nyelvre.

Kereskényi Sándor rákérdezett: lehet-e bizonyos történelmi képleteket leegyszerűsíteni, hogy azokat egyik vagy másik egyházfelekezet szemszögéből tanulmányozzuk? Megjegyezte azt is, hogy a római katolikus előadó nem beszélt arról, milyen nagy szerepet játszott az individualista elv megjelenése a reformáció utáni gondolkodásmódban.

Az előadók felé számtalan kérdés irányult, melyek egy részére akkor lehetne igazán választ adni — főként a Károlyi családdal kapcsolatosan —, ha szakemberek kutatnák a Károlyi-levéltárat.

Kedden a nagykárolyi Károlyi-kastélyban megrendezett Károlyi Gáspár Konferencianapon a Szatmár Megyei Múzeum szervezésében nyílt kiállítás, amelyen a Nagykárolyi Református Egyházmegye szinte valamennyi református templomáról készült fotót, kegytárgyakat, régi könyveket, levéltári anyagokat, valamint számtalan, a reformációval kapcsolatos anyagot tekinthettek meg a jelenlévők. A kiállítást dr. Szőcs Péter, dr. Hágó Nándor és Felician Pop nyitotta meg. Mielőtt a résztvevők megtekintették a tárlat anyagát, a Carmina Renascentia régizene-együttes adott elő klasszikus református énekeket.

Elek György