Ökumenikus világimanap Szatmáron

Március 1-jén, az Ökumenikus Női Világimanapon az Isten szerinti értékek elfogadásáért és megélésért imádkoztak a hívek a Szatmárnémeti Magyar Baptista Imaházban.

Jövevények vagyunk mindannyian e világon — ez volt az alapgondolata a 2013-as évi Ökumenikus Női Világimanapnak, melyet 1870 óta szerveznek szerte a világban. Az idei évben a franciaországi keresztény nők választották a témát — azaz a jövevénységet és a befogadást —, s ennek megfelelően állították össze a használt segédanyagot. A téma nagyon találó Franciaországra, arra az országra, ahol a lakosság körében minden bőrszín fellelhető, a világ minden tájáról élnek itt emberek, állandó vagy csak ideiglenes jelleggel.

Szatmárnémetiben is

A minden évben március első péntekjére meghirdetett világimanapon Szatmárnémetiben, 2013-ban a Magyar Baptista Gyülekezet vállalta a házigazda szerepét. Az Eroilor Revoluţiei/István téri gyülekezeti házukat zsúfolásig megtöltötték azok a nők és férfiak, akik igyekeznek a hétköznapokban is megélni a sokak számára ismert mondást: „egyek vagyunk Krisztusban”. A megjelenteket a házigazdák részéről Vékás Erzsébet köszöntötte, buzdította Isten szeretetére, majd a gyülekezet pásztora, Szűcs Sándor prédikációját hallgathatták meg az egybegyűltek. Az igehirdető az Ó- és az Újszövetségben fellelhető igeversekkel támasztotta alá a Teremtőnek azt az intését, hogy a jövevényt be kell fogadni, s az idegent nem szabad elítélni azért, mert az kicsit másabb. Mint mondta a mindennapi kapcsolatainkra vetítve is le lehet mérni azt, hogy ki hogyan tesz eleget annak a krisztusi intelemnek, amely a Máté 25, 35-ben olvasható: „... jövevény voltam és befogadtatok”. Mert például hogany fogad be egy gyülekezet egy újonnan érkezettet; az anyós a menyét; a meny az ő anyósát; a más nemzetiségű emberről mit gondolunk; vagy hogyan viszonyulunk egy új szomszédhoz? Tudunk-e olyan irgalmasok lenni a másikhoz, mint amilyen a Megváltó volt irányunkban? Mint a jelenlévők hallhatták, aki akar, az tud könyörületet gyakorolni a jövevénnyel szemben, és az, akinek még nehézséget jelent, hogy az irgalmasság lelkületével fogadja el embertársait — lásd Dávid és Saul esetét —, a Bibliát tanulmányozva, Istenbe vetett hittel juthat el erre a felismerésre.

Karikás Enikő