Olyan fogalom, hogy horthysta, nem létezik
Utoljára módositva: 2016-01-11 09:25:54

„Számvetés a történelmi múlttal. Beszélgetés egy megemlékező-felirat kapcsán” — ezzel a címmel rendezett tudományos tanácskozást szombaton a Szatmári Híd Egyesület, amelyen neves hazai és külföldi történészek tartottak előadásokat, majd egy tanácskozás következett.

A tudományos tanácskozás előadói: dr. Ottmar Traşcă, dr. Turbucz Dávid és dr. Szakály Sándor

Az eseményt Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke nyitotta meg, majd elkezdődtek az előadások.

Dr. Liviu Rotman író, kutató, a bukaresti Politikatudományok Egyetem professzora, a romániai zsidókérdés és etnikumközi viszonyok nemzetközileg elismert professzora és kutatója, a történelemtudományok doktora nem vett részt a tanácskozáson, de írásban elküldte véleményét, amit Décsei Miklós, a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség elnöke olvasott fel. Részletek a szövegből: „El kell mondani, hogy Horthy Miklós rendszere létezése teljes időtartama alatt megnyilvánult az általa kidolgozott teljes antiszemita politika. Megemlíteném, hogy e rendszer indulásakor 1920-ban a „numerus clausus” törvénnyel lépett fel, ami az első volt Európában. (…) Fontos megjegyezni, hogy az események a legfelsőbb állami szervek beleegyezésével, köztük Horthyéval is történtek. A népirtás harmadik szakaszához kapcsolódik a katonai kényszermunka-szolgálat, amely 1942 áprilisától, a kiutasítás, a betegségek, a büntetések révén erdélyi zsidók ezreinek a halálához vezetett. Ezek a lépések megelőzték a megsemmisítőtáborokba történt deportálás1944 márciusában kezdődött szakaszát, ami 125–130 ezer zsidó kiirtását eredményezte. (…) Személy szerint úgy érzem, hogy Horthynak óriási szerepe volt a magyarországi, az észak-erdélyi, a vajdasági, a szlovákiai és a kárpátaljai zsidók tragédiájában”.

A jelen lévő szakemberek Liviu Rotman véleményét pontatlannak és valótlannak minősítették.

Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, az MTA doktora, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, a történelemtudományok doktora, tudományos író a Horthy-korszak leglényegesebb mozzanataira világított rá. Horthy Miklós és cselekedetei múltunk része, azé a múlté, amelynek teljes vállalása a kötelességünk. Vállalni valamit még nem jelent azonosulást a vállalttal. Ha vannak, akik úgy vélik, a néhai kormányzó nevét tér, utca kell hogy őrizze, és közadakozásból szobrot, emléktáblát avatnak neki, legyen. Akik pedig másban látják eszméik megvalósítóját, tegyenek ugyanúgy, közadakozásból és közösségi támogatással. A történelemben az igazság ugyanis nem minden esetben csak az enyém, ahogy nem is a vitapartneré.

Dr. Ottmar Traşcă író, nemzetközi tudományos kutató (jelenkori történelem), a BBTE tanára, a történelemtudományok doktora Románia és Németország akkori kapcsolatáról tartott előadást. Többnyire történelmi tényeket sorolt fel, az elhangzottakkal a szakemberek egyetértettek, ugyanis román szemszögből közelítette meg a dolgokat, de tárgyilagosan.

Dr. Turbucz Dávid író, 2015-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a történelemtudományok doktora, Horthy-kutató, a kormányzó pozitív és negatív tulajdonságait vázolta fel. Véleménye szerint Horthy Miklós személyiségének megítélése mindig politikai, hatalmi kérdés volt. Az elmúlt néhány évtizedben magyar történészek igyekeztek minél kiegyensúlyozottabban értékelni a szerepét. Az előadó igyekezett bemutatni, miként változott Horthy Miklós szerepe 1920 és 1944 között, milyen szakaszokra különíthető, igyekezett pozitív és negatív példákkal felmutatni eredményeit, negatív példákkal a rossz döntéseit. Hangsúlyosabban beszélt 1944-ről, azaz a német megszállás alatti tevékenységéről, elsősorban a deportálás vonatkozásában. Nem arra törekedett, hogy Horthyt elítélje vagy mentegesse, ugyanis nem olyan történelmi személyiség volt, aki mindig mindent jól vagy rosszul csinált. Turbucz nem ért egyet azokkal, akik csak pozitív vagy csak negatív jelzőkkel illetik. Az ő szerepe sokkal összetettebb volt, a korszak is sokkal összetettebb volt, amelyikben ő államfőként tevékenykedett. Sokkal összetettebbek voltak a körülmények, amelyek hatottak rá, amelyek befolyásolták a döntéseit és személyiségét. A fekete-fehér, pozitív-negatív megközelíthetőséget Turbucz nem tartja elfogadhatónak, ezért igyekezett kiegyensúlyozottan megközelíteni a kormányzó tevékenységét. Horthy különbséget tett a jó és a rossz zsidók között. A jó zsidók a magyar nemzet felemelkedését szolgálták, a rossz zsidók bevándorlók, balliberálisak. A zsidótörvényt nem Horthy kezdeményezte. Az antiszemita politika kidolgozása sem az ő felelőssége. Nem tett viszont semmit a zsidótörvények hatályba lépése ellen. Egy év állt a rendelkezésére, hogy a zsidótörvényeket aláírja, nem élt a lehetőséggel, azokat azonnal aláírta. A zsidóság fizikai megsemmisítését nem tartotta elfogadhatónak, ezt Hitlerrel is közölte 1943 tavaszán. Hitler azzal vádolta Horthyt, hogy gyenge és zsidóbarát politikát folytat. Horthy mindent megtett a magyar zsidóság megmentéséért, de tudta, hogy a német megszállás után arra nincs esély. A továbbiakban igyekezett minél távolabb maradni a döntésektől; a célja az volt, hogy visszaszerezze a magyar állam szuverenitását.

 

Tanácskozás

 

Az előadásokat követően Kereskényi Sándor muzeológus moderálta azt a tanácskozást, amelyen a résztvevők eldöntötték, milyen javaslattal állnak elő az emléktáblák szövegeinek a megváltoztatására. Előbb a résztvevők tettek fel kérdéseket a szakemberekhez. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy mit jelent a fasiszta szó. Erre a kérdésre Turbucz Dávid elmondta, hogy a fasiszta szóra nincs egyértelmű magyarázat, mást jelent Kelet-Európában, mást Olaszországban és mást Nyugat-Európában. Tény az, hogy Magyarországon nem volt fasizmus. Számtalan hozzászólás és vita után megegyeztek abban, hogy kérni fogják a szövegnek a következőképpen szóló megváltoztatását: „Szatmárnémetiből és környékéről 1944 május-júniusban a nemzeti-szocialista Németország által megszállt Magyarország hatóságának a közreműködésével” került sor a zsidók deportálására.

 

Elek György

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Figyelemmel követed-e az országban zajló politikai eseményeket?
Természetesen, a csapból is ez folyik
Persze, követem és egyetértek a tüntetőkkel
Dragnea és a Dăncilă-kormány mondjon le!
Nem érdekel egyáltalán a politika
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. szeptember 20.)


    KONYHA
    Hozzávalók 4–6 pohárhoz: 50 dkg sárgabarack, 25 dkg zabkeksz, 2 dl habtejszín, porcukor, 2 csomag vaníliás cukor, őrölt fahéj. ...