Önfeledt örömmel játszottak Halmiban

Hat „társulat” lépett színre a XII. Diákszínjátszó Fesztiválon s mutatta be tudását — búbánatos cigánymesétől jól ismert regények és musical feldolgozásán, történelmi drámán át külvárosi vígjátékig.

Izgatott művészekkel, rendező-felkészítőkkel és izguló szülőkkel telt meg a halmi kultúrotthon szombaton kora délelőtt, amely idén már kilencedik alkalommal adott otthont a LiterArt Magyartanári Egyesület által szervezett Diákszínjátszó Fesztiválnak — annak a Szatmár megyei rendezvények között mind a mai napig egyedinek számító, megmérettetéssel ötvözött seregszemlének, mely különleges helyet vívott ki magának a diákok és tanárok szívében egyaránt. Olyannyira, hogy a fesztiválra jelentkező csapatok – közöttük több, már évek óta visszajáró társulat – nem csak feltétlenül azért jönnek, hogy helyezést érjenek el, hanem azért is, hogy felmérjék a többi csapatot, hogy egymástól tanuljanak, s legfőképp egy vidám és különleges napot töltsenek együtt a fesztivál mottójának jegyében: „Én játszom ugyan, de ti vegyetek komolyan.” S hogy mennyire komolyan vették egymás játékát, azt maradéktalanul igazolta az a hatalmas tapsvihar is, amellyel a gyermekek az előadásokat követően a másik csapat munkáját értékelték és elismerték, ahogy szinte gurultak a nevetéstől a poénokon és mókás helyzeteken s ahogy szinte tapintható volt a drukkolás és segíteni akarás az egész nézőközönség irányából, amikor a színpadon előfordult egy-egy baki vagy botlás. És maradéktalanul megvalósult a fesztivál megálmodóinak-szervezőinek elsődleges célja is: hogy az általános iskolás korosztály közelebb kerüljön a színház világához, a színpadi formák segítségével — mozgás, zene, szép magyar beszéd — bővüljön önkifejezési kultúrájuk, fejlődjenek kommunikációs képességeik, mozgásuk és önbizalmuk.

Idén hat társulat jelentkezett a megmérettetésre s a fesztivál örökmozgó, fáradhatatlan szervezője, Pap Erika magyartanárnő és a házigazda Incze Lajos polgármester sok sikert kívánó köszöntése után „felgördült a függöny” — és visszaléptünk pár évszázadot a középkori Anglia világába az Ifi Ködik jóvoltából, akik a jól ismert Királyfi és a koldus történetet mutatták be, Zalán Tibor feldolgozásában (amely nagyszerűen elegyíti a régies és teljesen modern nyelvezetet, szóhasználatokat), megspékelve reppes dalbetétekkel. Utánuk valósággal berobbantak a színpadra az első fellépős kökényesdi Tragikus Komikusok, akik búbánatos cigénymeséjüket olyan önfeledt, örömteli játékkal és szerepátéléssel adták elő, amilyenre ritkán van példa — teljesen valósághűen villantva fel a cigány viselkedés- és beszédformákat, életszemléletet és -filozófiát, hiedelemvilágot, az egymás mellett élés számos igazságára rátapintva és a magyar nyelv játékosságát sokszor bemutatva.

Teljesen másfajta stílust képviselt az Aurel Popp Művészeti Líceum MASZK–csapatának előadása, akiknek a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalhez „volt merszük hozzányúlni”, sőt LGT-dalokkal színesíteni, s a rájuk már jellemzőnek mondható, némafilmkocka–szerű képekkel ábrázolni a történet tragikus záróeseményét. A kölcseys KÖDIK–csapat idén is komoly-komor történelmi előadással lépett színre, melyben nagyon jól váltották egymást a dokumentarista, a szimbolista és a realista rétegek, megidézve a romániai holokausztot is, és a spanyol fényképész és segédje alakján át a mauthauseni láger szörnyűségeit — tömör, precíz, fegyelmezett játékuk tökéletes profizmusra vallott s szinte kézzel tapinthatóvá tette a téma és történet súlyosságát. Az őket követő halmi Fecsegő Tipegők külvárosi vígjátéka oldotta a hangulatot s a humoros történet számtalan poénra (és nevetésre) adott lehetőséget. Az Avram Iancu Általános Iskola Kristályszemei is egy jól ismert regényt, az Abigélt dolgozták fel, minimalista s épp ezért nagyon kifejező „díszlettel”, remek ötletekkel, megoldásokkal és szerepátéléssel „fogva meg” Vitai Georgina történetének legfőbb mondanivalóját.

„Rengeteg nagyon jó alakítást láttuk, visszavárunk mindenkit jövőre” – summázta díjkiosztó előtt a zsűrielnök Gaál Gyula színművész, aki hangsúlyozta: a diákszínjátszás nem csak fegyelemre tanít, de amit e közben tanulnak és megélnek a gyermekek, az nagyon sok mindenben alap és segítség lesz életük során. Karakteralakításért különdíjat kapott Kovács Szabolcs (Tragikus Komikusok), Pataki Édua, Kiss Máté, Kurtinecz Ingrid (ifi-KÖDIK), Suhárt Evelin, Hencz Márk (MASZK), Urbán Fanni, Besenyődi Judit, Lázár Dávid és Lázár Ruben (KÖDIK), Bogdán Bianka és Molnár Csenge (Fecsegő Tipegők), Polgár Evelin (Krisztályszemek). A XI–XII osztályos kategória aranyérmét idén is a KÖDIK csapata vitte haza (s a legjobb jelmezek-különdíjat is), az ezüstérmet pedig a MASZK-osok; az V–VIII. osztályos kategória aranyérmese a Tragikus Komikusok, ezüstérmet a Kristályszemek, bronzérmet pedig a Fecsegő Tipegők és az ifi-KÖDIK kapta — de a díjaktól függetlenül, minden csapat, fellépő és néző nyertes volt a XII. Diákszínjátszó Fesztiválon.

 Szabó Kinga Mária

A "társulatok":

Ifi-KÖDIK (Kölcsey Ferenc Főgimnázium): Királyfi és koldus - feldolgozás (rendező: Csorján Árpád és Lázár Dávid)

Tragikus Komikusok (Kökényesdi Általános Iskola): Romantika - búbánatos cigánymese (rendező: Pap Erika Nóra)

MASZK (Aurel Popp Művészeti Líceum): Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - musical (rendező: Bokor Erika)

KÖDIK (Kölcsey Ferenc Főgimnázium): Bölcsőm volt a koporsóm - történelmi dráma, feldolgozás (rendező: Csorján Árpád és Sárándi Annamária)

Fecsegő Tipegők (Halmi Általános Iskola): Kistata - külvárosi vígjáték (rendező: Pap Erika Nóra)

Kristályszemek (Avram Iancu Általános Iskola):Abigél - feldolgozás (rendező: Bodea Gál Eszter)