Önfenntartásra épülő mezőgazdaság
Utoljára módositva: 2014-04-17 10:45:59

Gnandt Ferenc, a csanálosi Recolta mezőgazdasági társulás vezetője nem épít a támogatásokra, kitartó munkával és ésszerű gazdálkodással igyekszik eredményeket elérni, hogy megélhetést biztosítson a társulás ötszázötven — többnyire idős — tagjának.

 

Gnandt Ferenc

A csanálosi Recolta mezőgazdasági társulás ma már az egyetlen olyan társulási forma Szatmár megyében, melynek van ugyan vezetője, de a döntéseket mindig a tagság hozza. Komolyabb döntések meghozatala előtt mind az ötszázötven tag véleményét kikérik.

Gnandt Ferenc 1966 júniusában került a csomaközi mezőgazdasági termelőszövetkezetbe (mtsz). Hamarosan főmérnök lett, és ebben a beosztásban dolgozott az mtsz felszámolásáig. Az mtsz teljes felszámolása után — ami együtt járt a gépek és mezőgazdasági eszközök magántulajdonba vételével — elkezdték az új típusú mezőgazdasági társulás megalakítását. Ebben az időszakban az mtsz-tagok nagy része már idős volt, visszakapták ugyan a földet és az eszközöket, de azokkal nem volt mit kezdeniük. Dolgozni már nem bírtak, a versenyt sem tudták felvenni az új kihívásokkal. Számukra az egyetlen megoldás a társulási forma maradt, szerencse, hogy ezt időben felismerték.

Hatszázötven hektár földje volt kezdetben a társulásnak, három–négyszáz taggal, a terület évről évre nőtt, mert egyre többen jöttek rá arra, hogy ebben a formában eredményesebben lehet gazdálkodni, az idősebbek számára pedig jól jött a részesedés. Jelenleg 1350 hektáron gazdálkodik a társulás, ötszázötven taggal. Ilyen alapon működő mezőgazdasági társulás nem igazán van már, a 36-os törvény alapján jött létre.

— Itt nincs tulajdonos — állítja Gnand Ferenc —, mindenki egyforma tulajdonos, ha vásárolunk bármilyen gépet, az ötszázötven ember tulajdona, nem a társulásvezetőé. Van harminckét alkalmazott, ezek végeznek minden munkát, a gépészek abban a korszakban nőttek fel, amikor még volt kitől tanulni a mesterséget és akartak is tanulni. Egyébként a mostani fiatalok is akarnak tanulni, mert tudják, hogy csak akkor tudnak megélni, ha jól dolgoznak.

 

Fejlesztés

 

A nemrég elkészült terményraktárban

A társulásvezető végigkísér a székház udvarán, közben meséli, hogy első perctől nagy hangsúlyt helyeztek a gépvásárlásra, mert gépek nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. A jövedelem nagy részét mindig gépvásárlásra fordították, azt remélve, hogy megtérülnek a költségek. Így is volt, mindig a legmodernebb gépekkel dolgoztak, és dolgoznak ma is.

— A piac után orientálódva úgy döntöttünk, hogy bővítjük a terménytárolókat, a raktárakat és az egyéb létesítményeket — számolt be Gnandt. — Aratáskor nem mindig lehet jó áron eladni a terményt, ezért érdemes raktározni, de az is előfordult, hogy ősszel magasabbak voltak a terményárak, mint tavasszal. Tavalyelőtt 1,20 lej volt a kukorica kilója, tavasszal pedig 80 banit sem adtak kilójáért. Tavaly a leszárított kukorica ára 60 bani volt, most 50 baniért vásárolják fel a kereskedők. Nagyon elszánt kell legyen az az ember, aki most mezőgazdasággal foglalkozik — hangsúlyozta a társulásvezető.

 

Elégedett tagság

 

Általában búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, cukorrépát termesztenek, hogy ha nem megy az egyik, hátha megy a másik kultúra. Minden év őszén jönnek új tagok. Nyilvántartásban van, hogy kinek mennyi földje van a társulásban. Minden év végén egy hektár föld után a tagok kapnak 550 kg búzát, 525 kg szemes kukoricát, hat liter napraforgóolajat és 20 kg cukrot. Mivel cukorrépa–termesztők, a cukorgyártól visszavásárolják a szükséges cukormennyiséget, és kiosztják a tagok között. Azok, akik bérbe adják a földet, nem kapnak ennyit.

— A szubvenciót mindig megkapjuk késve — hangsúlyozta Gnandt —, de sohasem a segélyre alapozunk, az elképzelésünk az, hogy gazdálkodjuk ki a jövedelmet. Mi megdolgozunk a pénzért, nem ajándékot várunk. Kölcsönt nem veszünk fel, csak annyit költekezünk, amennyit megtermelünk.

Felépítettünk egy ötezer tonnás raktárt hat hónap alatt, amit pályázati pénz megszerzésével nem lehet ennyi idő alatt megvalósítani. Ma sokkal rosszabbul mennek a dolgok a mezőgazdaságban, mint az annyiszor elátkozott régi rendszerben. Akkor nem a termeléssel volt a baj, hanem a termény felhasználásával. Most a mezőgazdasági miniszterek vagy nem értenek hozzá, vagy szántszándékkal irányítják rosszul a mezőgazdaságot. Tény az, hogy rossz irányba haladunk. A csanálosi mtsz-nek négyszáz hektáros gyümölcsöse volt, a termés kilencven százaléka exportra ment. Ma már nincs egy gyümölcsfa sem. Száz hektár kertészet volt, a nagykárolyi konzervgyár mindent felvásárolt. Most nincs se konzervgyár, se cukorgyár, se kendergyár, elmegyünk a piacra, és megvesszük az importot. Ezt valakik számunkra ismeretlen érdekek miatt teszik. Én már csak ambícióból csinálom az egészet, hogy bebizonyítsam, nem tudnak tönkretenni.

 

Elek György

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. június 18.)


    KONYHA
      Hozzávalók: 1 csomag rétestészta (de leveles tésztával is jó), 10 dkg spenót, 20 dkg túró, 1 db tojás, ...